A száraz bőr volumenvesztése

[Total: 0    Average: 0/5]

A száraz bőr volumenvesztése

Az idő múlásával a hám zsírsavtartalma jelentősen lecsökken, és ez a bőr szárazságát vonja maga után. A lipidvesztés, a bőrben kialakuló tápanyaghiány mind az arc, mind pedig a test bőrének öregedésében meghatározó szerepet játszik. A Laboratoires Galénic alábbi cikkében erről a kérdésről olvashatunk.

AZ ARCBŐR

Az epidemiszben található lipidek mennyiségének csökkenése a bőr alsóbb rétegeire, a hám-irha határra és az irharétegre is hatással van. A lipidvesztés miatt kialakuló bőrszárazság a bőr tömörségének romlását és a bőrsejtek közötti kohézió meggyengülését vonja maga után. Az arc veszít teltségéből, a bőr megereszkedik, természetes védelmi rendszerének aktivitása csökken.

Az epidermiszben végbemenő változások

A zsírsavak mennyiségének csökkenésével a keratinociták közti kohéziót biztosító, a sejteket egymással összekapcsoló kötőanyag szerkezete meggyengül, az epidermiszt alkotó sejtek rendezettsége megbomlik, és ezzel egyidejűleg romlik a bőr ellenállóképessége és védő funkciója is. Mindemellett gyengülnek
a sejtmembránok, csökken a keratinociták aktivitása, s ennek következtében:

• lassul a sejtmegújulási folyamat, az epidermisz elvékonyodik és tápanyaghiányossá válik,
• meggyengül az egyes bőrrétegek közötti kapcsolat: a hám lazábban kapcsolódik a hám-irha határhoz, mert a keratinociták kisebb mennyiségben termelik a hemidezmoszómákat, azokat a sejtkapcsoló struktúrákat, amelyek a két bőrréteg közötti adhéziót biztosítják. Másfelől a keratinociták kisebb mennyiségben termelik az ún. transzformáló növekedési faktor-béta (TGF-béta) nevű molekulát, amely közvetlenül stimulálja a kollagénszintézist. E hatások következtében a bőr tartása, feszessége romlik, tömörsége csökken, és bekövetkezik a volumenvesztés.

Változások a hám-irha határon és az irhában

A hámsejtek által is termelt TGF-béta molekulák a fibroblasztok felé kibocsátott bőrmegereszkedést gátló jelzésként hatnak, és stimulálják a bőr rugalmasságáért és tömörségéért felelős kollagén és elasztin szintézisét. A keletkező kollagénrostok között megtalálható a kollagén IV. is, amely a hám-irha határ felépítésében és a bőr tónusának megtartásában játszik kiemelkedő szerepet. Ha a TGF-béta molekulák szintézise csökken, vele párhuzamosan visszaesik a bőrben a kollagén- és elasztinrostok képződése is, ami az irha állagának, tömörségének romlásához vezet. A IV-es típusú kollagén mennyiségének csökkenése pedig a hám-irha határt alkotó sejtek rendezettségének megbomlását, a hám- és irhaszemölcsök révén egymáshoz fésűfogszerűen kapcsolódó hám-irha-határ elsimulását vonja maga után. A bőr támasztékát vesztve meggyűrődik és megereszkedik, tartás nélkülivé,
petyhüdtté válik. A tónus- és volumenvesztés másik oka a hősokkproteineknek vagy stresszproteineknek is nevezett HSP-kkel (Heat Shock Proteins) függ
össze. A HSP-k az irhában természetes védelmi rendszert alkotva védik a keletkező fibroblasztokat és proteineket – mint például a proelasztint és a prokollagént – a káros hatásokkal szemben. E védelem teszi lehetővé, hogy a fi broblasztszintézis aktivitása a változó körülmények között is optimális maradjon, hogy a keletkező kollagén- és elasztinrostok jó minőségűek legyenek, és megfelelő tartást, tömörséget adhassanak a bőrnek. A bőr öregedésével azonban a HSP mennyisége csökken a fi broblasztokban, amelyek e változás következtében már nem élvezik a korábbi védelmet, amelyet a stresszproteinek biztosítottak számukra. A védettség hiányában a fi broblasztok funkciói meggyengülnek, az irhában az elasztin- és kollagénrostok kisebb mennyiségben és rosszabb minőségben termelődnek, ami a bőr általános állapotát tekintve a rugalmasság elvesztésében, a bőrtömörség csökkenésében, az arckontúrok elmosódásában, a bőr megereszkedésében nyilvánul meg.

A TESTET BORÍTÓ BŐR

A test bőre sok tekintetben különbözik az arcbőrtől. A testet borító bőr szerkezete kevésbé finom, mint az arcbőré, alatta pedig jelentős vastagságú kötőszöveti- és izomréteg található. A test bőre – néhány terület kivételével – nincs kitéve közvetlenül a levegőben található szenynyeződések, a napsugárzás és a hideg károsító hatásainak. Ezzel szemben a ruházat dörzshatása miatt károsodhat a hidrolipid fi lmje, és felszíne könnyen kiszáradhat. Az arcbőrhöz képest további különbséget jelent, hogy a test bőrében kisebb mennyiségben (és egyenetlen eloszlásban) vannak jelen a faggyúsejtek, ezért a test hidrolipid fi lmje faggyúban eleve szegényebb. A sejtek közötti kötőanyag lipidtartalma a testet borító bőrben alacsonyabb, mint az arcbőrben, ennek megfelelően a sejtek közötti kohézió is gyengébb. Mindez azt jelenti, hogy a test bőre még az arcbőrnél is inkább hajlamos a dehidratációra és a tápanyaghiány kialakulására. Az idő múlása a test bőrére is hasonlóképpen hat, mint az arcbőrre. A sejtmegújulás ütemének csökkenésével párhuzamosan a szaruréteg megvastagodik, a hám elvékonyodik. A bőr egyre kevesebb faggyút választ ki, így hidratáltsága, tápláltsága csökken, a vízvesztése fokozódik. A test bőre e változások következtében száraz, érdes lesz, ami akár kellemetlen bőrkomfortot is okozhat. Ezért az életkor növekedésével a test bőrének is egyre gondosabb ápolásra van szüksége: biztosítani kell a megfelelő hidratáltságot és a szükséges tápanyagok pótlását.

About Kelemen Gréta 356 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*