Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


A biomassza felhasználás jelene és jövője Magyarországon
Frissítve: 2015. június 17.
Szerző: Simon Tamás
A megújuló energiafelhasználásra vonatkozó célkitűzések elérésében különösen nagy szerepe van a biomassza energetikai célra történő hasznosításának. A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, melyet jelenleg a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséggazdaságos módon vagyunk képesek hasznosítani. Ennek oka, hogy a biomassza alapanyagból történő energiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, az energiaátalakítás mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik.

A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ és az EU országainak energia stratégiájában. Ennek oka minden ország esetében közel azonosnak

Chopard Replica Mille Miglia GMTCartier Ballon Bleu Tourbillon replica watchesReplica Corum watchesReplica Audemars Piguet Royal Oak Offshore Diver

mondható: Az energia-, valamint az ezzel együtt járó fosszilis energiahordozó igények folyamatos növekedése, a készletek fokozatos csökkenése eredményeképpen az energiaárak az elmúlt években drasztikusan emelkedtek (leszámítva a gazdasági világválság hatására bekövetkező kereslet visszaesést, és az ezzel együtt járó árcsökkenést) mely tendencia a jövőben is folytatódni látszik. Ennek hatása -az energiaköltségek következtében az országból folyamatosan kiáramló tőke miatt- nemzetgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlenül érinti azon országokat, melyek fosszilis szükségleteiket nagyrészt importforrásból kénytelenek kielégíteni.
A fosszilis tartalékok fokozatos csökkenésének hatására a maradék készletek a világ néhány pontján összpontosulnak (többnyire a Közel-Keleten, valamint a volt Szovjet tagállamok területén), drasztikusan csökkentve ezzel a készletek beszerezhetőségének diverzifikáltságát. Ez politikailag meglehetősen kiszolgáltatottá teszi a saját készletekkel nem rendelkező országokat, csökkentve azok energiaellátásának biztonságát.
Az előző problémákat tetézi az a tény, hogy a fosszilis energiafelhasználás révén több millió év alatt felhalmozódott, kötött, a Föld atmoszféráját károsan befolyásoló szennyezőanyagok szabadulnak fel viszonylag hirtelen gyorsasággal, olyan folyamatokat beindítva ezzel (ilyen többek között a globális felmelegedés és klímaváltozás jelensége), melyek jelentős áldozatokkal és költségekkel járó károkat okozhatnak a jövőben. Az energetika és a gazdaság energiahatékonyabbá és „zöldebbé” tétele ugyan jelentős költségeket igényel jelen generáció részéről, azonban azok elmaradása esetén a költségek többszörösét lesz szükséges megfizetni a jövőben.

A fosszilis energiafelhasználás előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatásai Magyarországot kiemelten érintik, hiszen:
Magyarország primerenergia forrás igényének 62%-át (2007) import forrásokból kénytelen kielégíteni. A helyzetet tovább rontja, hogy hazánk primerenergia felhasználásának 40%-át a földgázfelhasználás teszi ki, mely földgáz nagy része egyetlen forrásból, az Ukrajnán keresztül hazánkba érkező gázvezetéken keresztül szerezhető be.
Az ország energiafelhasználása ugyan csak kis mértékben növekszik, viszont a fokozatosan csökkenő hazai primerenergia kitermelés hatására az import energiaforrások részaránya folyamatosan nő.
Magyarország energiaintenzitása (GDP-re vetített energiafelhasználás) jóval a fejlett országok átlaga alatt van, ami azt jelzi, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest az energiafelhasználás túlzott mértékű.

EU-s célkitűzések
Az előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében, az utóbbi években, az Európai Unió egyre ambiciózusabb célkitűzéseket vállal az energiahatékonyság növelés és megújuló energia felhasználás területén. A következőkben a Magyarország számára kötelező érvényű előírásokat, célértékeket tekintjük át a megújuló energia felhasználás területén.
Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelve 20%-os megújuló energia részarányt ír elő az európai tagállamok részére a bruttó energiafogyasztásban 2020-ig. Magyarország 13%-os megújuló energia részarány elérését vállalta. A Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előrejelzési dokumentuma szerint 2020-ban az összes energiafelhasználás 992-1035 PJ/év intervallumban alakulhat. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia felhasználásnak 2020-ban, a 13%-os részarányt alapul véve, 129-135 PJ/év közötti tartományba kell esnie.
A Direktíva előírja továbbá, hogy minden Tagállamnak biztosítania kell, hogy a megújuló forrásokból előállított energia részaránya, a közlekedési célra felhasznált végső fogyasztáson belül legalább 10%-ra növekedjen.
A kitűzött célok teljesítése érdekében minden Tagországnak Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervet kell a Bizottság részére benyújtania 2010. júliusáig, mely tartalmazza a célok elérése érdekében előirányzott intézkedéseket, azok időbeli ütemezését.

Energetikai célú biomassza felhasználás jelenlegi helyzetének bemutatása
A megújuló energiafelhasználásra vonatkozó célkitűzések elérésében különösen nagy szerepe van a biomassza energetikai célra történő hasznosításának. A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, melyet jelenleg a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséggazdaságos módon vagyunk képesek hasznosítani. Ennek oka, hogy a biomassza alapanyagból történő energiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, az energiaátalakítás mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik.
Ennek eredményeképpen mind a villamos energia-, mind a hőenergia termelés területén –egyéb megújulós technológiához képest- viszonylag egyszerűen és alacsony költséggel megoldható a biomassza felhasználásra történő átállás. Az elmúlt években, a megújuló energiafelhasználás részaránya az állami ösztönzők, valamint a fosszilis energiahordozók növekvő árának következtében 2007-re 5,1%-ra (53,7 PJ) növekedett. A megújuló energia felhasználás növekedésében rendkívül nagy szerepe volt a biomassza alapú energiatermelés terjedésének, mint ahogy azt az 1. ábra mutatja. Az ábra alapján a megújuló energia felhasználáson belül a szilárd, a folyékony és a gáznemű biomassza együttes részaránya csaknem 90 %-ot tett ki 2007-ben, melynek nagy része szilárd biomasszából származott.


1. ábra: Magyarország megújuló energiafelhasználása [3]

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években számos, korábban széntüzelésű erőmű és fűtőmű állt át az olcsóbb tüzelőanyag és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiára vonatkozó kedvezmények és támogatások következtében szilárd biomassza hasznosításra. (fatüzeléses blokk üzemel a Pécsi, a Kazincbarcikai, az Ajkai és az Oroszlányi erőműben, vegyes tüzeléssel működik a Mátrai Erőmű) Mind a villamos energia-, mind a hőpiacon jól látható a szilárd biomassza jelenlegi uralkodó szerepe, ahogyan azt a 2. és 3. ábrák mutatják.
A szilárd biomassza energetikai célra történő hasznosítására azonban egyre korszerűbb, nagy hatásfokkal működő, környezeti és gazdasági szempontból lényegesen kedvezőbb, decentralizált energiatermelést lehetővé tevő megoldások, technológiák kerültek kifejlesztésre. A legkorszerűbb technológiák feltérképezésére, hazánkban történő elterjesztésére, a régi, rossz hatásfokkal működő technológiák újakkal történő lecserélésére a jövőben különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.


2. ábra: Megújuló alapú villamos energiatermelés Magyarországon [3]


3. ábra: Magújuló energiafelhasználás hőtermelésre Magyarországon [3]


Prognózisok
A biomassza energetikai célú hasznosításának szerepe a teljes megújuló energia felhasználáson belül a jövőben is meghatározó marad. Ennek oka, hogy a biomassza energetikai célra történő hasznosításához szükséges technológiák már jelenleg is rendelkezésre állnak (a technológiák természetesen folyamatosan fejlődnek, jó példa erre a második generációs bioetanol gyártó üzemek fejlesztése, az egyre nagyobb hatásfokú, automatizált kazánok, korszerű villamosenergia termelő blokkok megjelenése), így a tüzelőanyag váltás viszonylag egyszerűen megoldható. A biomassza energiahordozóval történő energiatermelés mind forrás, mind termelés oldalon jól tervezhető és szabályozható, így nem állnak fenn az esetlegesség és szabályozhatóság olyan problémái, mint például a nap- vagy szélenergia hasznosítás terén. Megemlítendő továbbá a biomassza energetikai célra történő hasznosításának a mezőgazdaságra gyakorolt kedvező hatása is. Mindamellett, hogy a biomassza alapú energiatermelés révén a mezőgazdaságban és állattartásban keletkező hulladékok hatékonyan és környezetkímélő módon hasznosíthatóak, a biomassza energetikai célra történő alkalmazása megoldást jelenthet a mezőgazdasági többlettermelés gazdaságos felhasználására, valamint a jelenleg –többlettermelés következtében- használaton kívül lévő földterületek mezőgazdaságba történő visszaállítására. A biomassza alapú energiatermelés nem csak hogy hatékonyabbá teszi a mezőgazdaságban és állattartásban keletkező melléktermékek és hulladékok hasznosítását, de a gazdaságok által termelt alapanyagok felhasználásának, valamint az előállított végtermékek értékesítésének lehetőségeit is bővíti. Ennek köszönhetően a gazdaságok kevésbé lesznek érzékenyek a piaci környezet változásaira, az alapanyag felhasználás és végtermék előállítás terén rugalmasabbá válnak, jelentősen növelve ezzel versenyképességüket.

A biomassza alapú energiatermelés jövőbeni meghatározó szerepét támasztja alá a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által kiadott, a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról szóló előrejelzési dokumentum. Az Európai Bizottságnak benyújtott tanulmány elkészítését a Megújuló Energia Direktíva (2009/28/EK) írja elő és a Tagállamok Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terveinek elkészítéséhez tartalmaz előzetes információkat.
Az előrejelzés szerint ugyan a szilárd biomassza részesedése a teljes megújuló energia felhasználáson belül a 2005. évi 87%-ról 2020-ra 60%-ra csökken, volumene azonban körülbelül kétszeresére, 43 PJ/év-ről 80 PJ/év fölé emelkedik.
A prognózis szerint, az energiatermelésen belül a zöldáram termelés a 2005 évi 1803 GWh-ról 2020-ra 7790 GWh-ra növekszik. A szilárd biomassza részaránya ebben az esetben is mérséklődik, 83%-ról 57%-ra csökken, a tüzelőanyag felhasználás azonban itt is több mint kétszeresére, 20 PJ/év értékről 45 PJ/év-re növekedhet.
A hőtermelésben –a villamos energia termeléshez képest- kisebb mértékű növekedés várható az előrejelzés szerint. A hőtermelésre használt szilárd biomassza volumenének 2005. évi 24 PJ/év-ről 35 PJ/év-re történő emelkedése mellett a szilárd biomassza teljes megújuló alapú hőtermelésen belüli részaránya 85%-ról 65%-ra csökken.

Az előrejelzési dokumentum értelmében Magyarország a megújuló energiahordozó felhasználás terén önellátásra törekszik, a szilárd biomassza esetében sem jelentős export, sem jelentős import nem várható. A bioüzemanyagok terén azonban más a helyzet. A jelenlegi támogatások eredményeképpen a jövőben jelentős bioetanol termelő kapacitások megvalósulását prognosztizálja a tanulmány. A szükséges mennyiségű alapanyag Magyarországon megtermelhető az etanol gyártáshoz, így abban az esetben, ha a tervezett beruházások megvalósulnak, Magyarország 2020-ra jelentős bioetanol exportőrré válhat. A biodízel alapanyagának termesztéséhez kevésbé kedvezőek a feltételek, mint bioetanol esetében, így a hazai biodízel igények körülbelül 80%-os kielégítése várható hazai forrásokból, a fennmaradó mennyiséget más országokból kell importálnunk.

A célértékek teljesülésének feltételei
Az előzőekben felsorolt ambiciózus célkitűzések elérése érdekében a jövőben számos intézkedés bevezetésére lesz szükség. A biomassza alapanyaggal működő energiatermelő egységek létesítésének, meglévő energiatermelő egységek biomassza tüzelésre történő alkalmassá tételének ösztönzése, támogatása az utóbbi években már megkezdődött. Ennek hatására a felhasználás oldalon jelentős bővülés következett be, melynek a jövőben további növekedése várható. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a hazai erdők a jelenlegi igényt ugyan még képesek a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait figyelembe véve kielégíteni, azonban a jelentősen növekvő biomassza igények fedezése a jövőben kizárólag a források bővítésével oldható meg.
Az előrejelzési dokumentum ennek érdekében különösen fontos feladatként jelöli meg olyan agrárenergetikai program végrehajtását, amelynek fontos elemei a mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok összehangolt begyűjtése, a feldolgozóipari melléktermék, valamint a kommunális hulladék felhasználás hatékonyságának a növelése, továbbá az energetikai célú növénytermesztés jövőbeni felfuttatása.
A dokumentum kiemelt prioritási területként nevezi meg a hazai biogáz termelés felfuttatásának elősegítését. A jövőben kedvező támogatási feltételek biztosításával tervezi a trágyafelhasználást végző, a különböző élelmiszeripari hulladékokat feldolgozó, valamint a kommunális hulladék lebomló részét hasznosító biogáz üzemek számának növelését.

A 4Biomass projekt bemutatása
A biomasszában rejlő jelentős magyarországi potenciálok, valamint a hazánkra vonatkozó Európai Uniós célkitűzések miatt döntött az Energia Központ Nonprofit Kft. a 4Biomass elnevezésű nemzetközi projektben történő részvétel mellett. A projekt létrehozását Németország környezetvédelemért felelős minisztériuma kezdeményezte nyolc ország részvételével, és 2008-ban sikeresen pályázott az Interreg Közép-Európai Programjának keretében meghirdetett Európai Uniós támogatási forrásra.
A Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 az európai területi együttműködés keretében létrejött kezdeményezés egyike, amely a határokon átnyúló, nemzetek és régiók közötti együttműködést támogatja. A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A 4Biomass projekt időtartama 3 év, mely 2011 novemberéig tart.

A nemzetközi projekt fő célja, a biomassza potenciálok fenntartható módon történő kiaknázásának elősegítése, nemzeti biomassza akcióterv létrehozásának előkészítése, tapasztalatcsere, valamint a szükséges intézkedések összehangolása a Közép-Európai térség országaiban. Az előbbi célkitűzések elérése érdekében számos feladat kerül elvégzésre a projekt keretében, melyek röviden összefoglalva a következőek:
· Feltérképezésre és elemzésre kerülnek a Közép-európai országokban alkalmazott leghatékonyabb intézkedések, legkorszerűbb technológiák és mintaprojektek. A mintaértékű megoldások ezután hazai és külföldi szakemberek részére szervezett tanulmányutak és workshopok keretében, valamint a projekt során létrehozott különféle kiadványok, publikációk által kerülnek bemutatásra. A mintaprojektekről, azok főbb paramétereivel és adataival együtt egy internetes adatbázis kerül összeállításra, mely a projekt honlapján (www.4biomass.eu) bárki számára megtekinthető.
· Tanulmány került elkészítésre a Közép-európai biomassza felhasználás jelenlegi helyzetéről. Ennek keretében minden résztvevő partner feltérképezte és elemezte saját országának energiafelhasználását, az energiafelhasználás összetételét, továbbá az ország biomassza potenciálját, annak jelenlegi kihasználtságát. Összegyűjtésre kerültek a biomassza felhasználást érintő főbb direktívák, törvények, jogszabályok. A tanulmányok kitérnek az egyes országok stratégiai dokumentumainak (esetleg cselekvési tervének) főbb célkitűzéseire, a megvalósítás tervezett módjára. A tanulmányok hozzáférhetők a www.4biomass.eu oldalon.
· Nemzetközileg összehangolt párbeszéd kerül kialakítása a biomassza témakörében leginkább illetékes és kompetens szereplőkkel. Ez egyrészt konferenciák és workshopok rendezésével, másrészt a biomassza termelésben, feldolgozásban, szállításban, felhasználásban illetékes szereplők részére készített kérdőívek terjesztésével, azok eredményeinek kiértékelésével valósul meg (a kérdőív magyar nyelven jelenleg is elérhető és kitölthető a http://survey.4biomass.eu/index.php?sid=16973&lang=hu oldalon). Ennek eredményeként iránymutatás készül a Nemzeti Biomassza Akcióterv kidolgozásában illetékes szervezetek és minisztériumok számára. Egy összehangolt szabályozási keretrendszer, -Transznacionális Akcióterv- is elkészítésre kerül, mely egy egységes, Közép-európai szinten összehangolt bioenergia-politika létrehozására ad javaslatot a térség politikai döntéshozóinak és végrehajtó hatóságainak bevonásával.
· Létrehozásra kerül továbbá a Közép-európai Biomassza Kompetencia Központok hálózata. A hálózat lényege, hogy a Közép-európai országokban található, a biomassza energetikai célú felhasználása terén jártas és illetékes intézmények egy közös hálózatot alkossanak. A cél egy folyamatos információáramlás létrehozása nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, a legújabb technológiák, fejlesztések, mintaprojektek, törvények, szabályozások, finanszírozási mechanizmusok témakörében. A hálózat létrehozása internet alapú eszközökkel történik, és a tervek szerint úgy kerül kialakításra, hogy a 4biomass projekt lezárulta után is hatékonyan tudja szolgálni a felvázolt célokat.

Az előzőekben leírtakból jól látható, hogy a hazai biomassza potenciálok energetikai célú hasznosításának jelentős szerepe lesz az Európai Unió által kitűzött megújuló energia célértékek teljesítésében. Ehhez azonban Magyarországnak komoly lépéseket kell tennie mind a biomassza termelés, mind a felhasználás bővítése, továbbá a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Bízunk benne, hogy a 4Biomass projekt eredményei a jövőben jelentősen hozzájárulnak az előbb felsorolt célok teljesítéséhez, és ezzel együtt Magyarország versenyképes és fenntartható fejlődéséhez.


Referenciák

[1] Country Study on Political Framework and Availability of Biomass,
      Energy Centre Non-Profit Kft. 2009.

[2] Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK Irányelve a megújuló
      energiaforrásból előállított energia támogatásáról

[3] Előrejelzési dokumentum a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás
      alakulásáról, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, 2009. december

[4] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának
      növelésére 2008-2020, Budapest, 2008.

 

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu