Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Fahasználat Magyarországon
Frissítve: 2015. február 06.
A magán-erdőgazdálkodási szektor fejlődését meghatározta, hogy azokban az esetekben, amikor az erdőterületek a hublot diver 4000 replica rolex datejust ii 41mm replica roger dubuis king square replica iwc aquatimer replica breitling navitimer 01 replica tulajdonváltással nem darabolódtak fel, vagy az erdész szakembereknek sikerült az új tulajdonosokat és birtokaikat együtt tartani, a gazdálkodás hamar megindult. Ilyen szervező erő hiányában azonban ez a folyamat megakadt annak ellenére, hogy a közös gazdálkodói szervezetek (erdőbirtokossági társulat vagy erdőszövetkezet) alapítását az állam támogatta.

A magyar erdők élőfa-készlete ~325,2 millió bruttó m3. Az évi folyónövedék ~11,7 millió bruttó m3. Az évi mortalitás és egyéb veszteségek ~1,8 millió bruttó m3. Az évi fakitermelés 7,3 millió bruttó m3. Így az élőfa-készlet évi növekedése 2,6 millió bruttó m3. Ezek szerint anélkül, hogy az élőfa-készlet csökkenne, anélkül, hogy rablógazdálkodást folytatnánk, ki lehetne termelni 9,9 millió bruttó m3 faanyagot. Tehát jelenleg, a tartamos erdőgazdálkodás feltételeinek biztosítása mellett elméletileg 35 %-kal lehetne növelni a fakitermelések mértékét. A gyakorlatban, természetesen ezt a 35 % növelést nem lehetne teljes mértékben érvényesíteni. Vannak potenciálok, amelyek nem érhetők el pl.: természetvédelmi korlátozások, védelmi szerepet betöltő erdők,  illetve az erdők korszerkezete miatt. Mivel nem mutatja még ma sem az elméleti ideális szerkezetet, így a teljes évi folyónövedék kitermelése mellett a korszerkezet még jobban elromlana és zömmel fiatal erdők maradnának, ami szakmailag nem elfogadható. Ennek ellenére a fakitermelés mértéke a jövőben nőni fog a mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítések által, a magánerdők egyre nagyobb részén beinduló gazdálkodás miatt, stb.

 

Tudni kell, hogy a hazai fakitermelésből származó faanyagnak több mint 50 %-a (gyengébb termőhelyeken 60-65 %-a) csak tűzifa választéknak felel meg, azaz csak energetikai célokra hasznosítható. Abban az esetben, ha 8 millió m3 bruttó fakitermelést feltételezünk, akkor az alábbi táblázat szerint alakulna az energetikai célokra hasznosítható faanyag mennyisége.

 

8 millió bruttó m3 kitermelés esetén keletkező energetikai célokra hasznosítható faanyag

 

Keletkezik millió m3

Gazdaságásan kitermelhető millió m3

Apadék (20%)

1,36

0,54

Tűzifa (a nettó 50%-a)

3,32

3,32

Tisztítási faanyag

0,30

0,14

Egészségügyi termelés

0,70

0,46

Összesen

5,68

4,46

 

Tehát évente rendelkezésre áll 5,68 millió m3 faanyag energetikai hasznosítás céljára, melyből 4,46 millió m3 mostani feltételek mellett gazdaságosan kitermelhető. Szakmailag annyi fát kellene kitermelni, amennyit a tartamos erdőgazdálkodás megkövetel. Ez mára már a megemelkedett tűzifa árak révén gazdaságilag nem jelent gondot.

Jelenleg a lakossági tűzifa felhasználás ~1,5 millió m3 körül van, a fűtőművek ~0,07 millió m3 faanyagot, az erőművek ~1,7 millió m3 faanyagot használnak fel. Figyelembe kell venni, hogy számos erőmű külföldről is vásárol fel faanyagot nagy mennyiségben, illetve azt, hogy sok esetben az erőművek, fűtőművek a faiparból kikerülő energetikai célokra hasznosítható mellékterméket égetik el, így a fent említett faanyag-felhasználásukat nem teljes mértékben a magyar fakitermelések során kikerülő energetikai faanyagra alapozzák. Természetesen a magyar erdőgazdaságok, és magánerdő-tulajdonosok is adnak el jelentős mennyiségű faanyagot külföldre, de ennek ellenére is jelentős többlet van ma energetikai célra hasznosítható faanyagból Magyarországon.

 

Alapvetően Magyarországon az energetikai célokra hasznosítható faanyag mennyiségének növekedését az erdőtelepítések, energetikai faültetvény és energiaerdő telepítések, a magánerdőkben való gazdálkodás további elterjedése, és az üzemtervek készítésénél a gazdaságosság érvényesítése fogja magával vonni.

 

 

Európai Uniós elvárások az erdőgazdálkodással kapcsolatban

A hagyományos erdőgazdálkodással érintett területek gyors növelése, melynek eredményeként az erdősültség közelíti a tervezett 23-26 %-ot (jelenleg ~20 %) (ez hosszú távon a kitermelhető energetikai célú faanyag mennyiségének növekedését is jelenti).

Közreműködés egy döntően energetikai célú agroerdészeti ültetvénygazdálkodás szakmai megalapozásában, és létesítési alapanyagigénynek kielégítésében (energetikai faültetvények, energiaerdők megjelenése, amelyek csak energetikai célra hasznosítható faanyagot szolgáltatnak).

A telepítésekkel létrejövő új erdők hozzájárulnak a vidék fejlesztéséhez gazdasági, turisztikai, klimatikus és ökológiai téren, hozzájárul új munkahelyek létrehozásához, a környezetterhelés csökkentéséhez. E prioritások minden ponton (agrár, ipar, környezetügy) egybeesnek az EU törekvéseivel is.

 

 

A magán-erdőgazdálkodási szektor állapotjellemzői

Erdőgazdálkodói szerkezet

Magyarországon összesen 795 ezer hektár magántulajdonú, erdőgazdálkodási célú terület van, amelynek 62%-án, összesen 495 ezer hektáron van bejelentett erdőgazdálkodó. A fennmaradó mintegy 300 ezer hektár az ágazati statisztikákban a rendezetlen (egyes helyeken működésképtelennek nevezett) kategóriában található.

A magán-erdőgazdálkodási szektor fejlődését meghatározta, hogy azokban az esetekben, amikor az erdőterületek a tulajdonváltással nem darabolódtak fel, vagy az erdész szakembereknek sikerült az új tulajdonosokat és birtokaikat együtt tartani, a gazdálkodás hamar megindult. Ilyen szervező erő hiányában azonban ez a folyamat megakadt annak ellenére, hogy a közös gazdálkodói szervezetek (erdőbirtokossági társulat vagy erdőszövetkezet) alapítását az állam támogatta. Ezt jelzi, hogy a bejelentett erdőgazdálkodóval nem rendelkező erdőterület még ma is jelentős kiterjedésű, és csak lassan csökken. A nem regisztrált gazdálkodójú erdőterületek tulajdonosi körére vonatkozóan nincsenek közzétett felmérési eredmények, de feltételezhető, hogy a gazdálkodó bejelentésének elmulasztása, ami a kötelezettségek csökkenésével nem jár (Evt. 13. § (3)), de az erdőgazdálkodói jogon igénybe vehető jogok elvesztésével igen, a tájékozatlanságra és a tulajdonosok megegyezés-képtelenségére vezethető vissza.

 

Fahasználat

A 2002-ben kitermelt teljes famennyiségnek, mintegy 7 millió br m3-nek több, mint 70%-a véghasználatokból származik, amely mennyiség az ÁESZ (MgSZH) adatai szerint az állami szektorban az üzemtervi kitermelési lehetőségeknek 83%-át, a magánszektorban pedig 57%-át teszi ki. Az adatforrás azonban nem különít el „rendezetlen” kategóriát, hanem a gazdálkodóval nem rendelkező területeket a tulajdonforma alapján sorolja be. Ez azt jelenti, hogy az üzemtervi lehetőségeket 57%-osan kihasználó magángazdálkodói fakitermelés valójában 92%-os, ha figyelembe vesszük, hogy a magántulajdonú erdőterületnek csak 62%-a érintett, és feltételezzük, hogy a kitermelési lehetőségek egyenletesen oszlanak meg rendezett és rendezetlen gazdálkodójú magán-erdőterületek között. A teljes 2002. évi, mintegy 7 millió m3 kitermelt fatérfogathoz a magánszektor 33%-kal járult hozzá. Tehát a magánszektor rendezése, és a szakmailag megfelelő gazdálkodás biztosítása mellett 2,3 millió m3 faanyaggal több hasznosulna Magyarországon.

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu