Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


A dunai vízerőműről
Frissítve: 2015. június 17.
Szerző: Kerényi A. Ödön
Szenvedélyes írás Nagymarosról, a magyar kormány felelősségéről, a Nemzetközi Bíróság ítéletéről.

 

A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER TÁVLATI FEJLESZTÉSE NEM LEHET PÁRTPOLITIKA TÁRGYA

Az Európa Unió Duna Stratégia kapcsán keletkezett társadalmi vita teszi időszerűvé az alábbi  írásomat.

A MAVIR Zrt. honlapjáról letölthető a magyar villamosenergia-rendszer forrásoldalának 2025-ig  szóló távlati terve. A 2009. végén készült

Rolex Vintage-Models ReplicaReplica Blancpain Fifty FathomsSinn 6100 Series Fake watchHysek Replica Watches Breitling Navitimer Replica

mű kitűnő, szakértői munka, amihez csak gratulálni tudok. A   rendszerszemlélet  tökéletes, európai, sőt világszintű kapcsolatokat  tükröz. (1.)

1.0   Mégis mit hiányolok?

1.1 Az Európa Unión belüli  nemzeti szemléletet, amely az előnyösen igénybe vehető, összes,   hazai,  primer energia forrást  figyelembe veszi. Kifogásolom a Duna vízerő potenciáljának  teljes mellőzését.  Sajnálatos, hogy a Duna vízereje még változatként sincs megemlítve sem a MAVIR, sem az MVM Zrt. stratégiai terveiben.  Ennek oka közismerten pártpolitikai eredetű, az 1990. évi politikai rendszerváltás következménye. Az MVM, mint állami vállalat nem térhetett el a hivatalos kormánypolitikától.  Németh Miklós MSZMP miniszterelnök 1989-ben, az ellenzék nyomására felfüggesztette, majd le is állította a Nagymarosi Vízlépcső beruházását. Az osztrák Donau Kraftwerke AG. ekkor már a turbinák gépalapjait betonozta, a hatalmas munkagödörben, 21 méterrel a Duna normál vízszintje alatt. A beruházás az Osztrák Villamos Művek (ÖVG) előlegéből, rendezetten,  teljes erővel  folyt és 1992-re üzembe is került volna. Sajnos az ellenzék szerint „gigantomániás”, „sztálini mű”-nek nevezett eruházás leállításra került, bár annak terveit Dr. Mosonyi Emil  Széchenyi díjas professzor 1942-ben a Horthy időkben mutatta be, amikor a Szovjetuniónak  nem volt  még hatalma hazánk felett. A leállítás az ellenzék azon ostoba feltételezésből indult ki, hogy  a  nagymarosi  duzzasztás hiányában a Bősi Vízerőmű nem fog tudni a tervezett, csúcsüzem módban járni, és emiatt a szlovák fél is leállítja a  90 %-ban kész bősi beruházást. A szlovák kormány közölte, hogy ha a magyar fél ragaszkodik követeléséhez, ő megvalósítja a „C” variánst. Ennek a lényege az volt, hogy  dunakikitii duzzasztótól a bősi vízerőműhöz vezető műcsatornát,  a határig 10 km-rel, meghosszabbítja és  már  szlovák területen,  Dunacsúnyban,   építi  az új duzzasztó gátat, amely átveszi  Dunakiliti  szerepét. A kormány laikus szakértői ezt a tervet megvalósíthatatlan, „papírtigrisnek” nevezték. A gát azonban megépült, a papírtigris életre  kelt, és a szlovákok a Bősi Vízlépcsőt 1992-ben, terv szerint, üzembe is helyezték, és azóta is kifogástalanul  működik.  Erről több cikk is megjelent. (2)

1.2 Még 1990 őszén  kísérletet tettem Nagymaros megmentésére. A „Van kút a gödörből” című tanulmányomat a kormánytagok és valamennyi országgyűlési képviselő megkapta. Eljuttattam a követségen át a csehszlovák kormányhoz is. Ennek lényege az volt, hogy a felek kölcsönösen  mondjanak le Bősi Vízerőmű eredeti terv szerinti csúcsüzeméről és a jövőben normál, átfolyó vízerőműként üzemeljen. Ez azt jelenti, hogy mindig csak annyit termel, amennyit a mindenkori vízhozam lehetővé tesz.  Ez a teljesítmény pl. a 2000 m3/s  évi, átlagos vízhozamnál 360 MW,  4000 m3/s-nál pedig 720 MW. Ugyanis az energetika számára távlatilag a megújuló vízenergia termelés értékesebb, mint csúcsidőben a napi, 5 órás 720 MW teljesítményű üzem. A csehszlovák kormány elvileg elfogadta a kompromisszumnak tekinthető javaslatot, a magyar fél viszont ragaszkodott hibás elképzeléséhez, azaz a Nagymarosi vízlépcső beruházás leállításához. (3)

1.3 A magyar kormány  - az ellenzék szerint várható, környezeti katasztrófára  való hivatkozással- egyoldalúan felmondta a BNV  1977. évi államközi szerződést.  Ezt  a szlovák fél természetesen nem fogadta el, és a vita döntés végett az ENSZ,  hágai Nemzetközi   Bírósága elé került.

1.4 1994-ben ismét szocialista kormány került hatalomra. Horn Gyula miniszterelnök megkísérelte megmenteni a Nagymarosi Vízlépcsőt. Közös magyar-szlovák megállapodás tervezet készült, az immár a dunacsúnyi duzzasztóval működő Bős-Nagymaros Vízlépcsők üzemére. (Nemcsók terv) A magyar fél tehát kényszerből tudomásul vette a dunakilitii gát szerepvesztését, ami a főmederbe  engedhető vízmennyiség  magyar kézben lévő szabályozása volt. Ez a kulcshelyzet szlovák kézbe jutott.

 A már parafált megállapodás azonban mégsem került aláírásra, mivel szövege - illegális úton-  megjelent a Népszava hasábjain. A 40 000 fős ellenzéki tüntetéstől az MSZP vezetése megrettent és félve az 1994. évi választások elvesztéstől, az egyébként elfogadató, a kártérítésekről kölcsönösen lemondó egyezmény aláírását a Horn kormány megtagadta.

Az MSZP a szavazást ezen hatalmas  áldozat ellenére, néhány százezer vokssal mégis elvesztette.  Tehát , ha bölcs államférfi módjára Horn Gyula miniszterelnök aláírta volna a megállapodást, pártja akkor is veszített volna, de  befejezhető lett volna a Nagymarosi Vízlépcső beruházás, és nem  keletkezett volna a jelen időkig  2,1 milliárd $ eredő kár. Ebből 1.45 milliárd $ 1998-ig jött létre, azóta évi 40 millió Euro ( kb. 60 millió $), ami a Bősi Vízerőmű termelés, vízjogos 1/3, magyar hányadának, azaz évi 1 milliárd kWh villamos energiának a szlovák félnél maradó értéke.

A hatalmat féltő, pártpolitikai indokú döntés itt is nyilvánvaló!

2. Közben folyt a hágai per előkészítése, majd maga a tárgyalás. A szlovák fél peranyaga hatalmas, jól előkészített, tudományos munka volt, a magyaroké pedig zömében téves jogászkodás.

2.1 A Nemzetközi Bíróság Ítéletének hivatalos angol szövegégét, a Külügyminisztérium fordítatta le magyarra. A 73 oldalas irat 6 cikkből áll. A 6. cikk 154 pontban írja le a BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSŐRENDSZER (MAGYARORSZÁG/ SZLOVÁKIA) per tárgyát, történetét és vitapontjait és a 155-ban találjuk az Ítélet 15 bírájának szavazata alapján  kihirdetett   kilenc  határozatot. (4)

  A hatalmas iratanyag áttanulmányozása hű és teljes képet ad a  magyar fél téves alapállásáról. Az ítélet jól tükrözi ezt az állítást, mivel 9 pontjából 8-ban a szlovák félnek adott igazat.  A Nemzetközi Bíróság  egyedül abban marasztalta el őket, hogy „ a szlovák félnek nem volt joga üzembe helyezni 1992 októberétől az ideiglenes megoldást”,  mivel a Duna vízének, a 10 km-rel meghosszabbított műcsatornába való átterelés időpontját  a magyar féllel  nem egyeztette, holott erre az 1977 évi. érvényesnek  kimondott szerződés kötelezte.

Az ítélet  9  pontját szó szerint is  idézem a Mellékletben.

2,2. Megdöbbentő volt az igyekezet, ahogy a hazatérő magyar küldöttség győzelemnek akarta beállítani   nyilvánvaló vereségét. 

 Híres nemzetközi jogászaink szégyene, hogy az egyoldalú szerződésbontás  jogosságával áltatták a  kormányt, hivatkozva az „ökológiai szükséghelyzetre”.   Az Ítélet  egyrészt rögzítette, hogy a nemzetközi szerződés ilyen indokkal, egyoldalúan nem bontható fel, másrészt a katasztrófa jóslást nem tartotta megalapozottnak. Jellemző az is, hogy a perben Szlovákia képviseletében neves szlovák, vízügyi szakemberek is részvettek, Magyarország képviselői között viszont egyetlen, magyar, vízügyi  szakértő sem  volt.

2.3 Sajnálatos, hogy az  Ítélet 6/134 pontjának értelmezésében immár 12. éve nem tudott a két kormánybizottság megegyezni. Ennek oka az, hogy a magyar fél szándékosan félreértelmezi az ítéletnek a  Nagymarosi Vízerőműről szóló pontját, amely  szó szerint az alábbiakat mondja:

„…A Bíróság  nem  hagyhatja figyelmen  kívül azt a tényt sem, hogy Nagymaros nemcsak, hogy nem épült fel, hanem a csúcsrajáratás mindkét fél tényleges elvetésével a felépítésnek többé nincs is értelme”.  Ez a csupán a csúcsra járatásra vonatkozó, de sajnos félreérthető fogalmazás csábította Nagymaros ellenzőit  arra, hogy a Kormány kiadja  a 1139 /2004.(XII.11.) Kormányhatározatot, amely megtiltja a magyar Kormányküldöttségnek, hogy a Dunán újabb gátépítéséről, tehát Nagymaros újraépítéséről  tárgyaljon.  (5)

2.4 Az alapvető tévedés abban van, hogy nem lehet az Ítélet csupán egy pontját kiragadni, hanem együtt kell értelmezni a következő pontok téziseivel:

A 6/135 pontja rögtön helyre teszi az ábrándokat és kimondja: „..az 1977-es Szerződés nem csak energiatermelést szolgáló közös beruházás volt, mivel tervezése kapcsán  más célokat is szolgálnia kellett: a Duna hajózhatóságának fejlesztését, árvízvédelmet és jégszabályozást, valamint a természetes környezet védelmét.”

A 6/137. pont rögzíti: „ …az 1977-es Szerződés szerint annak számos célkitűzését integrált és konszolidált program alapján kell elérni, amely a Közös Egyezményes Tervben kerül kidolgozásra”

A/ 6/139.  pont véleménye: ,…a Feleknek … kötelességük…,hogy mérlegeljék, milyen módon lehet a Szerződés többrétű céljait a lehető legjobban  szolgálni, szem előtt tartva, hogy  valamennyi célkitűzést meg kell valósítani.”

A fentiek alapján úgy vélem, hogy jogilag nem lenne tarható a Bíróság előtt a magyar Kormány fenti határozata. Nem véletlen, hogy a magyar Kormány nem is kívánt élni az Ítélet 5. cikkében adott lehetőséggel, miszerint „a  Felek kérhetik a Bíróságtól, hogy kiegészítő ítéletben határozza meg az Ítélet végrehajtásának  módozatait.”  A szlovák kormány meg azért nem fordul a Bírsághoz, mivel birtokon belül van és számára előnyös a mai helyzet, hiszen nála  marad a  bősi termelés évi 1 milliárd kWh magyar része.

 Az Ítélet jogi elemzése után  térek rá a BNV  ügy rendezésének műszaki-gazdasági érveire.

3.    Az 1977. évi BNV szerződés és államközi egyezmény Bős csúcsüzemén túlmenő célkitűzései:

3.1  A Nagymarosi Vízlépcső biztosítja a hajózás egész évi fenntartását  a Gönyü környéki gázlókon  és  a nagymarosi,  sziklás mederszűkületben is.

3.2  A két vízerőmű  csak együtt tudja megtermelni a tervezett, évi kb. 4 milliárd kWh  megújuló,  villamos  energiát, amin a két fél felesben osztozik.

3.3  A BNV létesítményei csökkentik az árvízveszélyt. A főmeder és a műcsatorna együttes áteresztőképessége  meghaladja a 10 000 m3/s árvízhozamot. Ez a képesség  kb. fél méterrel a kiépített gátmagasság alá csökkentette  az utóbbi idők legnagyobb  árvízszintjét.

3.4    A vízlépcsők keresztgátjai egyszersmind hidak is a Dunán, amelyek lényegesen javítják a környék közúti forgalmát. Így pl a nagymarosi a Pilisi és a Börzsönyi hegység községei között teremt követlen kapcsolatot. A bősi pedig a Csallóközt és a bősi szigetet köti össze.

3.5   A nagymarosi  duzzasztás  megemelné  a talajvízszintet, és megszűnne a Dunakiliti alatti Szigetköz kiszáradásának veszélye. Ebben már ma is segítene az eredetileg is tervezett  4-5 fenékküszöb megépítése, amelyek azonnal megemelnék a főmeder vízszintjét is. Erre jó bizonyíték a Nemzetközi Bíróság Ítélete 6/25. pontjában hjivatkozott, 1995. április 1.-én kötött Megállapodás, amelyben a Felek a Mosonyi Dunába kerülő víz mennyiségét 43 m3/s-ben, a régi mederben pedig 4003/s-ben állapították meg. „Magyarország számára pedig előírta, hogy a Duna magyarországi mellékágainak vízellátását javítandó, egy részben víz alatti fenékküszöb megépítését  Dunakiliti  közelében”. Ez főmederben létesített, egyetlen fenékküszöb szállodáink által a vízi turizmust propagáló  paradicsomává  változtatta  a Szigetköz felső részét.

A fenékküszöbök alkalmazása tehát nem új ötlet, hanem már bevált, a szlovák féllel közös gyakorlat, amely  a határt jelentő főmeder Dunakiliti alatti részén is megvalósítható, még Nagymaros újraépítése előtt is.

 A talajvízszint emelkedés egyidejűleg, lényegesen javítja a környék ivóvízellátását is.

3.6   A Duna állandó vízszintje megszüntetné az évente többször is megismétlődő 8 méteres szint ingadozást. A  partokat esztétikusan, kerékpár úttal, ápolt  flórával lehetne kiépíteni. Hasonlóan  az osztrák Duna-szakaszokhoz.  Mindez a turizmus forgalmát javítaná a Duna vízlépcsőzött szakaszán.

3.7   Az egész évben hajózható Duna a teherszállítás mellett a személyhajós túrizmust is erősítené. Emellett a kishajós, vízi túrizmus is megélénkülne és a Duna-kanyarban képződő Duna-tó a Tisza-tóhoz hasonlóan, vitorlás paradicsommá is válhatna a környék szálló vendégeinek örömére.

Összegezve, a fentiek azt bizonyítják, hogy a Bős-Nagymaros Vízlépcső (BNV) beruházás jól átgondolt terv volt, ami a Duna komplex hasznosításának elvén épült, és jogosan volt, ágazatok feletti kiemelt beruházás. A tervben hasznosítva lett mind az a mérnöki tudás, amely a Kárpát-medencében 200 év alatt kialakult, és a Duna a Tisza szabályozások során világhírűvé is tette.

 A vízgazdálkodó, vízépítő tudósok sorában, a nemrégiben elhunyt Dr. Mosonyi Emil akadémikust a nemzetközi szaksajtó az utóbbi 60 év világ legjobbjának választotta. Csak hazájában nem lett próféta a BNV beruházás  politikai  leminősítése  miatt, amely egyben nemzeti tragédiává vált.  Eljött az idő a meggondolatlan leállítás rendezésére, amire a Nemzetközi Bíróság Ítélete ad útmutatást.

4. A BNV ügy rendezése az első lépés az  EU Duna stratégia magyar tervének kialakításában. Erre vonatkozóan javaslatot készítettem a kormányszervek számára, amely szintén a Duna Komplex hasznosításán alapszik, de már a Duna teljes magyarországi szakaszán. ( 6)

Ennek lényege az, hogy Nagymaros után meg kell építeni az Adonyi és a Fajszi Vízlépcsőket is. Ezek léte kibővítené a Komplex hasznosítás előnyeit a villamosenergia-rendszert követlenül érintő, egyéb előnyökkel is. Ezek a többlet előnyök röviden a következők:

4.1  Az Adonyi Vízlépcső megszüntetné a Dunamenti hőerőmű nyári hűtővíz ellátási gondjait. A  Szászhalombatta melletti Duna szakaszon a növekedő medermélyülés az alacsony vízszintjeinél csökkenti a hűtőszivattyúk vízszállítását, ami korlátozza a hőerőmű teljesítményét is. Alacsony vízállásnál a hajók horgonyaitól veszélybe kerül a Duna alatt átvezetett földgáz távvezeték is.

4.2  A Fajszi Vízlépcső lehetővé tenné, hogy a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítése frissvíz hűtéssel történjen, az erőmű által ma előirányzott hűtőtornyos változat helyett. Közismert, hogy  a hűtőtornyos  megoldás mind beruházási, mind  üzemi költségben többször drágább, mint a frissvíz hűtés. A bővítés tervezői feltehetően abból indultak ki, hogy a vízlépcsők pártpolitikai okból nem valósulnak meg, és ezért biztonságosabb a drágább változatot előirányozni. Az ésszerű magatartás az lenne, hogy mindkét változatot  meg kell tervezni, és az időben megvalósíthatót kivitelezni.

4.3  Az Fajszi Vízlépcső nemzetgazdasági jelentősége az, hogy a duzzasztása megakadályozná a Duna-Tisza közti dombhátság rohamosan növekedő talajvízszint süllyedését, és lehetővé tenné a  mezőgazdaság  öntözéses gazdálkodásának bővítését.  Ez a gondolat szerepel Dr. Mosonyi Emil akadémikus szakmai végakaratának tekinthető tanulmányában, amely  Magyarország jövő vízgazdálkodására tesz az utókor számára  javaslatot. (7)

4.4  Nem elhanyagolható a Duna magyar szakaszán megvalósítható vízerőműveknek a klímavédelmi hatása sem. A kereken 4 milliárd kWh  megújuló vízenergia termelésük  évente kb. 3,8 millió tonna CO2 kibocsátást váltana ki, mivel a fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművek ennyivel kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanának ki.

5. Meg vagyok győződve arról, hogy a fenti célok beépítése az EU Duna stratégiába, Magyarország távlati fejlődését szolgálná.  A stratégiában a hajózás javítása  elsősorban  a Duna Bizottság  által felügyelt  Kelheim–Sulina  Duna-szakaszra vonatkozik.  Erről külön tanulmányt készítettem a „Duna vízlépcsői és Magyarország” címen. Azóta két lépcső EU Segítséggel történő  létesítéséről döntöttek. Bulgária és Románia megépítik a  Nikopol - Turnu Magurele 2x400 MW  és a Silistra-Calarasi 2x265 MW W kapacitású erőműveket. De folyamatban van a Duna-Majna Csatorna bajor szakaszának bővítése is. (8)

6. Örömmel nyugtázom, hogy  az MVM Zrt csoport vezetése nevében Mártha Imre vezérigazgató a médiában állást foglalt a BNV ügy rendezésének szükségessége mellett. AZ MVM Zrt. állásfoglalását széles körben terjesztett levélben  köszöntem  meg.   (9)

7. Úgy vélem azonban, hogy  az MVM Zrt.  terveiben a Duna vízerő hasznosítását  konkréten  is  szerepeltetni kellene.

Javaslom  ezért, hogy a kitűnő csapat, amely a MAVIR  Zrt.  forrásoldali tervét készítette 2025-ig és a MVM Zrt. stratégiai  tervén dolgozók változatként vizsgálják meg a Duna komplex hasznosítási tervének beépítését az eddig készült tervekbe.  Meg vagyok győződve arról, hogy ez a változat számos előnnyel jár mind az MVM Zrt, mind az ország,  mind az EU  számára, és elébe megy a várható politikai változásoknak is, amely remélhetően  nem a pártérdeket helyezi a nemzetgazdasági érdek fölé. Bízom javaslatom elfogadásában.

Melléklet: Kivonat a Nemzetközi Bíróság 1997. 09. 25 Ítéletéből. 6/153 a határozatok.

·       Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később, 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait, és a bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977. szeptember 16-án aláírt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelőséget vállalt.

·       Kilenc szavazattal hat ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának joga volt folytatni 1991 novemberében az „ideiglenes megoldás”-nak a megvalósítását, a Külömegállapodás által meghatározott módon.

·       Tíz szavazattal öt ellenében megállapítja, hogy Csehszlovákiának nem volt joga üzembe helyezni 1992 októberétől a fent említett „ideiglenes megoldás”-t.

·       Tizenegy szavazattal négy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak az a 1992. május 19-i bejelentése, miszerint az 1977. szeptember 16-án aláírt Szerződést, és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a Szerződés megszüntetését.

·       Tizenkét szavazattal három ellenében megállapítja, hogy  Szlovákia, mint Csehszlovákia

      jogutódja, 1993. január 1-től az 1977. szeptember 16-án aláírt Szerződésben Csehszlovákia helyébe lépett. 

·       Tizenhárom szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy a létesítmények felépítésére  és

      üzemeltetésére fordított költségek rendezésének az 1977. szeptember 16-án kötött Szerződés és a hozzá kapcsolódó dokumentumok ide vonatkozó rendelkezéséivel összhangban kell történniük, és megfelelően fel kell mérniük, hogy milyen intézkedéseket kell majd hozniuk a jelen hatályos bekezdés 2 B és C pontjainak alkalmazása során.     

                                                 

A szövegben (x) számokkal hivatkozott dokumentumok  jegyzéke és elérhetősége:

1.      A magyar VER forrásoldalának távlati terve. 2025. www.mavir.hu

2.      Ilka Alfréd. 10 éves a Bősi vízerőmű. MVM KÖZLEMÉNYEI 2003

3.      Kerényi A. Ödön: Van kiút a gödörből. Vízügyi Közlemények 1989/3

4.      A  Nemzetközi Bíróság 1997. évi BNV Ítéletének teljes szövege.

5.      Kerényi A. Ödön: AB Indítvány a 1139/2004.(2004.XII.11.) Kormány határozat megszüntetésére

6.      Kerényi A. Ödön: A Duna Komplex hasznosítása. Javaslat. Elektrotechnika  2010

7.      Dr, Mosonyi Emil :A magyar  vízgazdálkodás jövő feladatai. Mérnök Újság 2008.

8.      Kerényi A. Ödön: A Duna Vízlépcsői és Magyarország. Elektrotechnika 2008.

9.      dr. Mártha Imre  TV  nyilatkozata BNV ügy rendezés szükségességéről

A 2-10. iratok lehívhatók a  www.realzolek.hu  honlap Kerényi tékájából

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu