Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


MATÁSzSz sajtóközlemény
Frissítve: 2011. augusztus 11.
A távhőszolgáltatás aktuális kérdései

 
 

 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének közleménye

 

A környezetvédelemben és az energiapolitikában végbement, illetve jelenleg is zajló változások a távhőszolgáltatás jelentőségének felértékelődését jelzik, aminek következtében a távhőszektor a környezetvédelmi és a nemzeti energiapolitikai célkitűzések megvalósításának egyik legfontosabb területe lehet.

 

A távhőszolgáltatás mind Magyarország energiafüggőségének, mind az üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez képes jelentős mértékben hozzájárulni a potenciálisan alkalmazható energiaforrások széles köre és a rugalmasan módosítható hőtermelő struktúra következtében.

 

A közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia az alacsony CO2 intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő – villamosenergia-termelés arányának növelését és a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését tűzte ki célul, amely célkitűzések nem valósíthatóak meg hatékonyan a távhőszolgáltatás megőrzése és bővítése nélkül.

 

A távhőszolgáltatás jövője – ezáltal a nemzeti energetikai célokhoz való hozzájárulása – csak a helyettesítő fűtési megoldásokéhoz viszonyított versenyképes díjak révén biztosítható.

 

A távhőszektor a hatékony gazdálkodást és működést erősítő, a különböző fűtési megoldásoknak azonos versenyfeltételeket biztosító szabad piaci verseny kialakulásában érdekelt, ahol ugyanakkor az állami energetikapolitika révén a piac „beárazza” a különböző fűtési megoldások környezeti hatásait. Addig azonban, amíg az állami energia és támogatáspolitika alapvetően meghatározza az egyes fűtési megoldások egymáshoz viszonyított versenyképességét, a távhő energetikai és éghajlatvédelmi előnyeit elismerő, a felhasználókat energiatakarékosságra ösztönző jogszabályi környezet szükséges.

 

Mindezek alapján a MaTáSzSz a távhőszektor szabályozásának folyamatban lévő módosítása során a következő tényezők figyelembevételét javasolja.

 

*      A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a nemzeti primer energiahordozó-megtakarítás és az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés leginkább költséghatékony megoldása, és várhatóan még hosszabb ideig az is marad.

*      A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének megújítása során biztosítani kell a versenyképes távhőárakat és a kapcsolt termelők gazdaságos működésének feltételeit, amely lehetővé teszi a kapcsolt energiatermelés alkalmazásával elért üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés fenntartását.

*      Meg kell teremteni a megújuló energiával előállított távhő bővülésének feltételeit.

*      Biztosítani kell, hogy a támogatási rendszer átalakításának következtében egyik felhasználói szegmensben se váljon versenyképtelenné a távhőszolgáltatás, mivel bármely felhasználói körben megvalósuló tömeges leválás – az egy felhasználóra jutó költségek növekedése következtében – valamennyi felhasználó díjait növeli.  

*      A szabályozásnak elő kell segíteni a távhő bővülését, amelynek egyik fő pillére a rugalmas szolgáltatási csomagok értékesítése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szolgáltató és a fogyasztó – közös megegyezés alapján – a szabályozottól eltérő díjban állapodhasson meg, ha az a felhasználó számára előnyösebb, biztosítva számára a kötelező tarifákra történő egyoldalú visszatérés lehetőségét is.


A távhőszolgáltatás aktuális kérdései

 

Bevezetés

 

Az energetikában, a hulladékgazdálkodásban, illetve az energiapolitikában végbement, illetve jelenleg is zajló változások a távhőszolgáltatás energetikai jelentőségének felértékelődését jelzik. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége ezért kiemelten fontosnak tartja a távhőszektorról rendelkezésre álló szakmai információk körének bővítését. Ennek a célkitűzésnek megfelelően jelen dokumentum a távhőszektor szempontjából aktuális, önállóan is fontos témaköröket tekinti át.

 

1.     A távhőszolgáltatás energetikai jelentőségének felértékelődése

 

A távhőszolgáltatás legfontosabb előnyei a következők:

 

*            Az energiahatékonysághoz és az éghajlatvédelemhez való hozzájárulás

A távhőrendszerek szinte bármilyen megújuló és nem megújuló hőforrásból származó hőt el tudnak juttatni a felhasználókhoz, és képesek a kapcsolt villamosenergia-termelés, a hulladékégetés és az ipari folyamatok során keletkező hő felhasználására is. Ezzel közvetlenül is csökkentik az üvegház-hatású gázok kibocsátását, a primerenergia-felhasználást és az energia-importot. (Egyes megújuló energiaforrások és hulladékféleségek energetikai hasznosítása megfelelő hatásfokkal eleve csak távhőrendszerekben biztosítható nagyságrendi és minőségi okokból).

*            A városok levegőtisztaságához való hozzájárulás

A légszennyező anyagok a sűrűn lakott területektől távol, nagy magasságban kerülnek kibocsátásra korszerű füstgáztisztító technológiák alkalmazása mellett.

*            Az igénybevevők számára nyújtott biztonság

A távhőszolgáltatás alkalmazása a hőtermelés során potenciálisan alkalmazható energiaforrások széles köre miatt más hőelőállítási megoldásoknál magasabb ellátásbiztonságot tesz lehetővé.

 

Az ellátott felhasználók száma, az energiaátalakítás hatékonysága, az ellátás biztonsága, valamint a levegőtisztasághoz való hozzájárulása miatt a távhőszolgáltatás a legjobb megoldás a nagyobb települések hőellátására. Az ismertetett globális és nemzetgazdasági előnyök ellenére ugyanakkor a távhőszolgáltatás révén elért hazai energetikai és éghajlatvédelmi előnyök jelentősen elmaradnak a lehetőségektől.

 

A távhőszektor energetikai jelentőségére tekintettel a közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia a távhőpiac megőrzését, bővítését, illetve a hőellátás megújítását tűzi ki célul.

 

Az energiapolitika célkitűzések teljesítése és a távhőszektor hatékony fejlesztése céljából országos távhő fejlesztési cselekvési terv kidolgozása szükséges, amely biztosítja a gazdaságosan ellátható felhasználói igények feltárását, valamint a meglévő eszközök és a tervezett fejlesztések összehangolását.

 

2.     A távhőszolgáltatás versenyképességének alapkérdései

 

A távhőpiac megőrzése és bővítése csak a helyettesítő fűtési megoldásokéhoz (például földgáz alapú központi fűtés) viszonyított versenyképes ár mellett lehetséges.

 

 

A távhőszolgáltatás versenyképességét a termelői hőár, illetve saját tulajdonú termelés esetében a hőtermelési önköltség határozza meg (Magyarországon átlagosan a távhőszolgáltatók összköltségének közel 70%-a a hőelőállításhoz kapcsolódik), míg az egyéb költségek – távhőrendszerek létesítése, fenntartása, ügyfélszolgálat, számlázás stb. – versenyképességre gyakorolt hatása kevésbé jelentős.

 

A távhőszolgáltatás versenyképességéhez elengedhetetlen a távhőfelhasználás növekedése. Új felhasználók ellátása többnyire nem igényel jelentős beruházásokat – a távhő bekötő vezeték és a szolgáltatói hőközpont megvalósításán kívül –, ezért a távhőpiac bővítése csökkenti az egy felhasználóra jutó költségeket, így hozzájárul a szolgáltatás versenyképességének javulásához.

 

3.     Az állami támogatáspolitika versenybefolyásoló hatásai

 

A távhőszektor nem a különféle állami támogatások fennmaradásában, hanem a különböző fűtési megoldásoknak azonos versenyfeltételeket biztosító jogszabályi környezet kialakításában érdekelt.

 

Jelenleg a magyarországi földgázpiacon a jogszabályi környezet a lakossági (kis-) fogyasztókat részesíti előnyben a nagyfogyasztókkal (ide tartoznak a távhőtermelők is) szemben, és a rendszerhasználati díjak nem tükrözik az egyes fogyasztók ellátása során ténylegesen felmerült költségeket.

 

A rendszerhasználati díjak költség-alapú meghatározása esetén – más európai országok példája alapján – a nagyfogyasztók (köztük a távhőtermelők) által fizetett fajlagos földgázdíjak jelentősen, akár 30 – 40 %-kal alacsonyabbak a kisfogyasztói díjaknál[1], amely díjkülönbség fennállása reálisan elvárható lenne Magyarországon is. A hazai földgázpiacon fennálló versenytorzító hatások következtében azonban a tényleges díjkülönbség minimális a két fogyasztói csoport között.

 

A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításának jelenlegi versenytorzító gyakorlata jelentősen megnöveli a földgáz tüzelőanyagot felhasználó távhőtermelők költségeit, ezáltal rontja a távhőszolgáltatás relatív versenyképességét.

 

4.     A távhőszektor aktuális szabályozási kérdései

 

A távhő szabályozása tekintetében az a cél, hogy a felhasználók érdekeit védő olyan gyakorlat kerüljön kidolgozásra, amely támogatja a hazai energia- és éghajlatvédelmi politika céljainak megvalósulását.

 

A MaTáSzSz szakmai és gyakorlati tapasztalatai révén támogatni kívánja a távhőszektor szabályozásának folyamatban lévő módosítását, amely során a következő tényezők figyelembevételét javasolja.

 

A kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének megújítása

 

A hővel kapcsoltan termelt villamos energia támogatási rendszer a 2011 során hatályba lépett jogszabályváltozások miatt jelentős mértékben módosult. Folyamatban van a kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének átalakítása a kötelező átvételi rendszer (KÁT) megújítása és a hőenergia alapú támogatási rendszer kialakítása révén. 2012 őszétől várhatóan kapcsolt bizonyítvány-rendszer kerül bevezetésre.

 

A nemzeti energiastratégia célkitűzései és vállalásai érdekében, a földgáz-alapú hő- és villamosenergia-termelés jelentőségének további fennmaradása miatt szükségszerű a nagyhatékonyságú földgázalapú kapcsolt energiatermelés hosszú távú fenntartása, illetve a kapcsolt energiatermelés éghajlat- és környezetvédelmi előnyeit elismerő támogatási rendszer kialakítása.

 

Az energiatermelés támogatási rendszerének megújítása során továbbá biztosítani kell a megújuló energiával előállított távhő bővülésének feltételeit a Nemzeti Energiastratégiában  szereplő célkitűzések elérése érdekében.

 

Biztosítani kell, hogy a támogatási rendszer átalakításának következtében a felhasználói szegmensek (lakossági, intézményi és kereskedelmi, ipari) egyikében se váljon versenyképtelenné a távhőszolgáltatás, mivel bármely felhasználói körben megvalósuló tömeges leválás – az egy felhasználóra jutó költségek növekedése következtében – valamennyi felhasználó díjait növelné.  A lakossági és közintézményi szegmens mellett ezért más felhasználók részére megtermelt hő esetében is indokolt a versenyképes szolgáltatási árat lehetővé tevő kapcsolt hőár-támogatás bevezetése.

 

A távhőszolgáltatás ármegállapítási rendszerének kialakítása

 

A 2011 áprilisában hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a távhőszolgáltató részére értékesített hő árát, valamint a lakossági felhasználónak és közintézménynek (külön kezelt intézmények) nyújtott távhőszolgáltatás díjait, illetve ezek szerkezetét az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg. A díjmegállapítás módszertanának kidolgozása, illetve az indulódíjak meghatározása jelenleg folyamatban van.

 

A hatósági díjak megállapítása során a következő kiemelt tényezőkre kell tekintettel lenni.

 

*            A benchmark alapú költség-összehasonlítás csak korlátozottan alkalmazható, tekintettel a szolgáltatónként rendkívül eltérő adottságokra.

*            A távhőszolgáltatók egyes költségtételeinek kiugróan magas eltéréseit részletes költség-felülvizsgálat elvégzésével célszerű ellenőrizni.

*            A távhőszolgáltatók számára jelentős kockázatot, illetve finanszírozási terhet okozhat, amennyiben a távhődíjak alakulása nem követi a földgázdíjak negyedévenkénti változásait.

*            A távhőszolgáltatói rendszerek költséghatékony, az energiastratégia célkitűzéseit is elősegítő  fejlesztéséhez elismert nyereség díjelem bevezetése szükséges, amely a szolgáltató által viselt kockázatok figyelembevételével biztosítja a tulajdonos befektetett eszközeire a megtérülést.

 Mellékletek

 1.     Távhőrendszerek műszaki színvonala és a távhőrendszerek hővesztesége

 

Hőforrások

 

1990 óta, jellemzően az energiatermelés hatékonyságának fokozása céljából, közel 2.000 MW korszerű, nagyobb részben távhő-célú kapcsolt energiatermelő berendezés létesült. A végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a távhő 63%-át kapcsoltan, 3%-át megújuló energiával termelik (2007. év), és a földgázt felhasználó fűtőművek átlagos hatásfoka is magas (legalább 90%‑os).

 

Távhővezetékek

 

Az újonnan létesített vezetékek mind modern, előszigetelt kivitelűek, és a folyamatosan végzett felújításoknak köszönhetően mára a hazai távhő vezetékállomány 20%-a korszerű.

 

A végrehajtott korszerűsítések következtében Magyarországon az éves átlagos távhőhálózati hőveszteség[2] 11,8% (2007-es adat), ami kifejezetten kedvező a 12,3%-os európai átlagos értékhez viszonyítva, és jóval alacsonyabb a legtöbb szomszédos ország távhőszolgáltatására jellemző értéknél.

 

Távvezetéki hőveszteségek éves átlaga egyes európai országokban [3]

A távvezetéki hőveszteségek csökkentése tárgyában elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a távhőhálózat felújítási ütemének felgyorsítása önmagában a hőveszteségek csökkentése céljából gazdaságilag nem indokolt, mivel a beruházás megtérülési ideje meghaladná a 20 évet. A távhőhálózatok felújítását a műszaki állapotból fakadó szükségszerűség, illetve a meghibásodások ütemében kell végrehajtani, és a távhőszolgáltatók rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat más területekre kell koncentrálni (például megújuló alapú hőtermelés kiterjesztése, távhőpiac bővítése).

 

2.     Fűtési költségmegosztók alkalmazásának előnyei

 

Magyarországon a 1960-70-es években iparosított technológiával épült lakóépületek (házgyári lakások) nagyobb részének hőfelhasználása két-háromszorosa a hasonló nyugat-európai épületekének a hőszigetelés hiányosságai és a felhasználók tulajdonában lévő elavult fűtési rendszerek következtében.

 

A közel 30-40 éves, mára elavult épületfűtési rendszerek jellemzően nem teszik lehetővé a lakásonként, illetve az épületrészenként felhasznált hőmennyiség mérését, illetve az egyéni szükségleteken alapuló lakásonkénti hőmérséklet-szabályozást sem. A távhőszolgáltatás igénybevételekor az ilyen épületek esetében a kapcsolódó díjak meghatározása az épület által felhasznált hőmennyiség arányos elosztásán alapul, amelyet a lakók (tulajdonosok) jellemzően az általuk birtokolt helyiség méretének (fűtött légköbméter) arányában osztanak fel egymás között.

 

A helyiségmérethez kötött arányosítás alapú fűtési költségelosztás azonban nem ösztönzi a lakókat az energiafelhasználás csökkentésére: az egyes felhasználók hiába takarékoskodnak a hőfelhasználással, ez csak alig érzékelhetően, vagy egyáltalán nem jelenik meg a fűtéssel kapcsolatos kiadásaikban.

 

Az energiafelhasználási szokások megváltoztatása, az energiatakarékosság elősegítése érdekében biztosítani kell, hogy a lakók a tényleges fogyasztásuk arányában fizessenek az igénybevett hőért.

 

A költségmegosztók hasznosságának megítélése tekintetében fontos párhuzammal szolgál a használati melegvíz fogyasztás-alapú elszámolásának bevezetése: alapvetően az egyéni mérőórák általánossá válásának eredményeként a lakásonkénti használati melegvíz-felhasználás 1990 óta 57%-kal csökkent, ami jelzi, hogy az egyéni mérőeszközök képesek a pazarló energiafelhasználási szokások akár radikális megváltoztatására is.

 

A költségmegosztás folyamata

 

A költségosztó készülékek az egyes fűtőtestek hőleadásáról szolgáltatnak információt. A költségosztó ugyanakkor nem hiteles mérési eszköz, mivel kizárólag a fogyasztási arányok megállapítására alkalmas.

 

A készülékek leolvasását erre specializálódott – a lakóközösségek által megbízott – vállalkozások látják el. Ezen cégek szakemberei az épületek hőfogadójában mért hőmennyiséget a lakásokban felszerelt költségosztók alapján meghatározott arányoknak megfelelően osztják szét.

 

A fűtési költségmegosztás, illetve a költségosztók alkalmazásának feltételeit a közelmúltban elfogadott kormányrendelet szabályozza[4]. A 2011 őszén hatályba lépő szabályozás – korrekciós tényezőket és részben a fűtött légtérfogat alapú arányosítást alkalmazó módszertan révén – biztosítja az energiatakarékosságra ösztönző, az egyéni fogyasztást és az épület egyéni jellemzőit figyelembe vevő, méltányos elszámolás keretfeltételeit.

 

A költségosztók alkalmazásának várható hatásai

 Egy tipikus budapesti távfűtéses lakás esetében ilyen mértékű hőmegtakarítás 45 ezer forintos fűtési költségcsökkenést is lehetővé tehet éves szinten.

 

Amennyiben az összes elavult fűtési rendszerrel rendelkező lakóépületben megvalósítanák a fűtés egyedi szabályozhatóságát és a költségmegosztók szerinti elszámolást, akkor a teljes magyarországi energiafogyasztás megközelítőleg 0,7‑0,8%-kal csökkenne, amely éves szinten mintegy 210-230 millió m3 földgáz megtakarítását tenné lehetővé.

 

A MaTáSzSz felhívja a figyelmet arra, hogy a lakóközösségek csak a költségosztók alkalmazásával kapcsolatos tudnivalók alapos áttekintését követően döntsenek a költségosztók alkalmazásáról, és amennyiben azok alkalmazása mellett döntöttek, akkor a költségelosztás előnyeit igyekezzenek a lehető legnagyobb mértékben kihasználni.

 

MaTáSzSz kapcsolattartó:  H Szováti Miklós elnökségi tag

e-mail: szovaterm@szovaterm.hu  Tel.: 06-30-947-3256



[1] Magyar Energia Hivatal: Nemzetközi (ERRA) gázár adatok, 2009

[2] A távhőhálózati hőveszteség (mérési különbözet): a távhőszolgáltató rendszerekbe táplált (a hőforrásoknál mért) hőmennyiség, és a felhasználók részére értékesített (hőközpontokban vagy hőfogadókban mért) hőmennyiség különbsége, illetve ezen különbség a távhőszolgáltató rendszerekbe táplált hőmennyiségre vetített aránya.

[3]  Forrás: District Heating and Cooling Country by Country Survey 2009 (Euroheat & Power)

[4] 104/2011. (VI. 29.) számú kormányrendelet.

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu