Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Az emissziós kvóta a vállalati stratégiában
Frissítve: 2014. április 30.
Szerző: Reizingerné Ducsai Anita
Az ipari és mezőgazdasági termelés bővülésével, a technika fejlődésével, a népesség gyarapodásával párhuzamosan rohamosan nő a természeti erőforrások kiaknázása, az intenzív termelés és fogyasztás következtében a természeti környezet szennyezése.

A cikk szerzője arra vállalkozik, hogy bemutatja a természeti környezetet jelentősen befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozási mechanizmusait, annak létjogosultságát. Részletesen elemzi az üvegházhatású gázok, azon belül is a szén-dioxid kibocsátás Európai Unióban megvalósuló kereskedelmi folyamatait és bemutatja ennek hatását a vállalkozások fenntarthatósági stratégiáira. A cikk rávilágít a vállalkozások nem megfelelő alkalmazkodására, melyhez alapot ad egy, a magyarországi üzemeltetők körében végzett empirikus kutatás.

 

Elsőként egy svéd kémikus - Svante Arrhenius - cisco 642-832 hívta fel több, mint 100 évvel ezelőtt a szén-dioxid (CO2) kibocsátás által előidézett légköri felmelegedésre a figyelmet.

A tudósok az elmúlt harminc évben már fokozódó bizonyossággal állítják, hogy az emberi civilizáció hatására felszabaduló egyes gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) felgyülemlenek a Föld légkörében, és a Földről visszaverődő hő elnyelésével fokozatosan felmelegítik azt. Ez az üvegházhatás, ami idővel a földfelszíni átlaghőmérséklet növekedését eredményezi.

Az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt a környezetvédelmi beavatkozások alapja a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése, de azt is látnunk kell, hogy a gazdaság működésének, a javak megtermelésének szükséges velejárója az üvegházhatású gázok emissziója. 

A fenntarthatósági elméletek kidolgozói (Fleischer 2006.), (Kerekes 2006.), (Turner 1999.) azt a célt tűzték ki, hogy kidolgozzák a természeti tőke megőrzésének igénye és a gazdasági növekedés lehetősége közötti egyensúly megteremtésének feltételeit.

 

A Kiotói Jegyzőkönyv

A fenntartható fejlődés koncepciójának kidolgozása nemzetközi együttműködési programokban is elindult. Felismerve ennek globális, regionális és nemzeti szintű szükségességét az Európai Unió a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóra (WSSD, 2002) konkrét célokat megfogalmazó javaslatokkal érkezett, a nem fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások megváltoztatása érdekében. Mindeközben a konferencián sürgették az 1997-ben, Kiotóban ratifikált Jegyzőkönyv 200-120 exam hatályba léptetését. A Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok emisszió-csökkentési kötelezettséget vállaltak, mely vállalás 2005-től érvényes. Az éghajlatvédelemnek ezen formája a kötelezettséget vállalt államok között megengedi az emisszió-kereskedelmet, de lehetőséget biztosít - úgynevezett rugalmassági mechanizmusokon keresztül – a csökkentés költségeinek nemzetközi együttműködéssel történő optimalizálására is azzal, hogy az egyik országban alacsonyabb költséggel elért kibocsátás-csökkentést egy másik állam -  a finanszírozó javára számolják el.

A Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése után Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy teljesítse üvegházgáz hatású gáz kibocsátása csökkentésére vonatkozó vállalását. Magyarország a kibocsátás 6%-os csökkentését vállalta a 2012-ben lejáró ötéves periódus végéig.

 

Az Európai Unió kereskedelmi rendszere

Mivel az Európai Unió, a tagállamok berendezkedésének köszönhetően jóval nagyobb arányban szennyezi a Föld légkörét, mint amennyire a buy replica watches lakosság alapján jogosult lenne, indokoltnak látszott önálló lépések megtétele. Az Európai Unió 2005-ben elindította saját emisszió-kereskedelmi rendszerét (European Union Greenhouse Gas Emission Trading System, EU ETS), melyben a szén-dioxid kibocsátás csökkentését tűzték ki célul. A kereskedelmi rendszerben az energiaigényes vegyi anyagok gyártói, a közüzemi szektor, és az energiaintenzív feldolgozó és ipari szektor vesznek részt. A kereskedelmi rendszer nagyjából 12 000 létesítménye 4 500 üzemeltetőhöz tartozik, melyek a szén-dioxid kibocsátás 45%-áért felelnek, az összes üvegházhatású gázkibocsátás 30%-a írható a számlájukra.

Az Európai Unió kibocsátás kereskedelmi rendszere az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a globális innovációt is ösztönző rendszer azáltal, hogy elismeri a kiotói rugalmassági mechanizmusok emisszió-csökkentési egységeit, azaz azokkal az érintett üzemeltetők elszámolhatnak.

Az emisszió-szabályozás alapgondolata viszonylag egyszerű. Az üzemeltetők a létesítmények számától és méretétől függő kibocsátási egységeket kapnak az high quality replica watches államtól minden év elején, majd az évvégi hitelesített kibocsátási jelentésben szereplő egységek mennyiségét kötelesek visszaszolgáltatni a szabályzó hatóságnak. Amennyiben kibocsátási jogosultsággal nem fedezett kötelezettségük van, az emissziós piacon megvásárolhatják azon üzemeltetők kibocsátási egységeit, akiknél abból többlet van. Az emissziós piacon azonban nemcsak az üzemeltetők jelenhetnek meg eladóként vagy vevőként, hanem gyakorlatilag bárki, aki üzleti lehetőséget sejt az egységek kereskedelmében, netalán az egységek felvásárlásával tenni szeretne az üvegházhatású gázok csökkentéséért.

 

A szabályozás beépülése a szervezetek mindennapjaiba

A jelenlegi szabályozásnak két fontos buktatója van, melyre az empírikus kutatás is rámutat. Az Európai Unió újonnan csatlakozó közép- és kelet-európai országai, köztük Magyarország, a kiotói kötelezettség-vállalásakor egy olyan bázisévet határozhattak meg, amely még azok gazdasági átalakulása előtt volt (Magyarország esetében ez az 1985-87-es évek átlaga). A piacgazdaságra való áttérés során az ipari szerkezet átalakult, és ezen országok üvegházhatású-gáz kibocsátása jelentősen csökkent. A nemzeti kvóták meghatározásakor nem akarták, hogy az emisszió-korlátozás gátat szabjon a volt szocialista országok fejlődésének, de ennek hatására nagy mennyiségű úgynevezett „forró levegős” kvóta-tartalék halmozódott fel. Ezt a tartalékot aztán az iparilag fejlett államok megvásárolhatják, tehát az összkibocsátás csökkentése nem tud megvalósulni. A szabályozás másik nagy hibája az emissziós jogok ingyenes kiosztása. A jelenleg érvényben lévő második teljesítési időszakban (2008-2012 között) a kvóták 90%-ához ingyen jutnak az üzemeltetők, a fennmaradó 10% kerül aukcióra. Az elvégzett felmérés azt igazolja, hogy az omega replica watches üzemeltetők több, mint 80%-a elegendő kvótát kapott tevékenysége végzéséhez, természetesen ebben annak is szerepe van, hogy a gazdasági válság következtében némiképp csökkent az ipari termelés. A kvótakiosztás politikai konszenzus eredménye, erős lobbitevékenység előzi meg, mely szintén a hatékonyság ellen hat.

Az üzemeltetőknek egy olyan környezet-gazdaságtani szabályzót is figyelembe kell venniük a vállalati stratégia kialakítása során, melyhez jelentéskészítési kötelezettségen kívül más komoly feladat nem kapcsolódik. A 2005 óta működő kibocsátás-kereskedelmi rendszer ennek következtében nem tudott beépülni a vállalati stratégiába, a hosszú távú célok között nem jelenik meg az emisszió-csökkentés.

Napjainkban a legtöbb vállalkozás próbál kilábalni a nemzetközi válság okozta gödörből, célja, hogy minél hamarabb növekedési stratégiai pályára álljon. A növekedési stratégiát fel kell, hogy váltsa a fenntartható növekedési stratégia.

Amikor az üvegházhatású-gáz kibocsátásával együtt járó tevékenységet végző vállalkozás vezetői a tervek kidolgozásakor felteszik a kérdést a küldetésről, megvizsgálják, hogy merre tart a világ, és meghatározzák az elérendő célt (Antony 1993.). Ebbe a hármas egységbe bele kell, hogy férjen a természeti környezet védelme és nemcsak amiatt, hogy ellenkező esetben a Microsoft 070-178 questions vállalkozás szankcióra számíthat.

Amennyiben a környezet-gazdaságtani szabályzók megfelelő módon beépülnek a szervezet mindennapi életébe, a vezetőknek fel kell ismerni, hogy a fenntarthatatlan termelési folyamatok nemcsak a gazdasági szervezet egészének átsruktúrálását jelentik, hanem ez egyének, majd a csoportok viselkedési paramétereinek változását is szükségessé teszik. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elérendő cél a szervezet számára, ezt folyamatosan kommunikálni kell az egyének felé. A cél eléréséhez használt eszközök és technikák ismertetésén túl fontos azok hatásainak bemutatása, melynek következtében a természeti környezet védelme az egyén, a munkavállaló mindennapjaiba is fokozatosan beépülhet. Aizen szerint, aki egyének és szervezetek viselkedési elméletével foglalkozik, a viselkedésre irányuló attitűdöt elsősorban a viselkedések várható kimenetelével kapcsolatos fő elképzelések alakítják, másrészt azonban a viselkedés formálódása a szervezet tagjaiban csoportnyomás eredménye is (Aizen 2002.). Az elvégzett felmérés többféle szempontból igazolja, hogy a magyarországi üzemeltetők stratégiai elemei közé nem épült be az emisszió korlátozás. Ennek egyik bizonyítéka az 1. diagram.

 

Az emisszió-korlátozás adminisztratív költségeinek racionalizálása érdekében a szabályozás hatálya a 20 MW-t meghaladó teljesítményű – hőt és villamos áramot termelő – égetőművek, olajfinomítók, kokszoló üzemek, kohászati és acélművek, cement-, mész-, üveg-, tégla-, kerámia- és egyéb építőanyag-gyárak, illetve papír- és cukorgyárakra terjed ki. Ezek csak a nemzeti hatóság által kiadott engedély alapján bocsáthatnak ki szén-dioxidot. Ha a diagramot megvizsgáljuk, egyértelművé válik, hogy a jelentős emisszióval rendelkező üzemeltetők harmada rendelkezik olyan környezetvédelmi osztállyal, amely központosítottan figyeli, nyilvántartja, kezeli a szén-dioxid kibocsátást, vélhetően tisztában van a szabályozás részleteivel, javaslatokat, ajánlásokat tud megfogalmazni a vezetés felé az emisszió-korlátozás és kereskedelem kérdéseiben. Az üzemeltetők több mint harmada egyéb egységek felelősségi körébe utalja a feladat ellátását, 28%-uknál pedig a gazdasági vezetőt terheli ez is. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi esetekben az emisszió-korlátozás nem tud stratégiai kérdéssé válni.

Az is fontos szempont, hogy az emisszió-korlátozás nemcsak korlátokat szab, hanem lehetőséget is teremt az üzemeltetők számára. A kibocsátási egységek kereskedelme, az azokkal való aktív piaci részvétel jelentős hozamokat is generálhat, s mint korábban már megjegyeztem, a magyar üzemeltetők jelentős hányada nem hiánnyal küzdött a korábbi években, hanem fölösleggel rendelkezett.

A felmérés kitért az üzemeltetők befektetési stratégiájára is. Annak ellenére, hogy a második teljesítési időszak végén járunk, igaz az a megállapítás, amit Fazekas tesz korábbi munkájában (Fazekas 2009): az EU ETS próbaidőszaki elemzését vizsgálva megállapította, hogy a magyarországi üzemeltetők csak a megfelelésre koncentrálnak, nem veszik figyelembe, hogy a kibocsátás-korlátozás mögött üzleti lehetőségek rejlenek, az ingyenesen átvett egységek bevételeket generálhatnak. A válaszadók 79%-a semmiféle befektetési tranzakciót nem folytat, az egységeket csak elszámolásra tartja. Nem veszik figyelembe az így felmerülő haszonáldozat költséget, a felmérés során is csak a hitelesítéshez kapcsolódó és az adminisztratív költséget jelölték meg, mint az emisszió-korlátozáshoz kapcsolódó költség. Ez utóbbi nyilvánvalóan magyarázható a feladatmegosztás problémájával is.

Az üzemeltetők nem hivatkozhatnak felkészületlenségre, hisz az Európai Unió kereskedelmi rendszer túl van a 2005-2007 közötti „csinálva tanulás” időszakán. Tisztában vagyok vele, hogy a vállalatok viselkedése a szükséges erőforrások és lehetőségek meglétének vagy hiányának is mutatója, de hibásnak érzem azt a hozzáállást, amit egyik interjúalanyom mondott, miszerint „az üzemeltetők egy újabb szabályzó eszközt kaptak a nyakukba, és próbálnak annak a lehető legkisebb ráfordítással megfelelni”. Észre kellene venniük, hogy a kibocsátás-korlátozás az adott iparágakban nem néhány évre szóló megfelelést jelent, hosszú távon kell ehhez alkalmazkodniuk, nem megkerülhető módon teljes működési idejük alatt.

A megfelelés kérdése is felmerült az empirikus kutatás során. Felmértem, hogy az üzemeltetők hogyan, milyen módon tervezik fedezni a későbbiekben fellépő esetleges kvótahiányukat.

 

Mint a 2. diagram mutatja, az üzemeltetők mindössze 13%-a tervez technológiaváltást, vagy gondolkodik projektalapú mechanizmusok útján megszerezhető egységekben. Ezek lennének azok az alkalmazkodások, melyek felelős vállalati magatartásra utalnának. A kvóták vásárlása és átcsoportosítása az összkibocsátást nem csökkentik, csupán a megfeleléshez elegendőek.

A viselkedés megváltozásához a képességnek és a készségnek együtt kell meglennie egy szervezet esetében is, melyhez kapcsolódik a tudás, illetve a társadalmi norma (Csath 2004.). Amíg az üvegházhatású gázok kibocsátásának gazdasági kockázata a szereplők számára nem reális, a negatív környezeti externáliához kapcsolódó megfelelési akarat nem tud részévé válni a vállalat szervezetének. Ennek következtében sokkal lassabban épül be az egyének mindennapjaiba is, megkérdőjelezve a működtetés hatékonyságát.

Több kutató szerint (Coggins és Swinton 1996.), (Fogarassy és Lukács 2009.) a fenntartható termelési eljárásokat és a fogyasztási szokásokat leginkább befolyásoló környezetpolitikai célkitűzés a „szennyező fizet” elv alkalmazása, mely maga után hozza a helyes piaci árak kialakulását. A káros kibocsátásokhoz kapcsolódó költségek internalizálása megváltoztatja az egyes folyamatokról, termékekről alkotott képet, módosíthatja a megtérülési mutatókat. Ha az üzemeltetőnél felmerült költségek beépülnek a termékek áraiba, ez a különböző társadalmi csoportokat eltérően érinti. Ez az a pont, ahol véleményem szerint támogatásokkal beavatkozhat a kormányzat, de a fenntarthatóságot akadályozó externália beárazása elkerülhetetlen.

Az Európai Unió kereskedelmi rendszerének harmadik fázisa (2013-2020 között) minden jel szerint jó irányba mutat. Több olyan módosítás várható, amely a rendszer hatékonyabb működését segíti elő:

- A hatáskör kibővítése, a légi közlekedésen túl egyéb ágazatokkal növeli a társadalmi részvételt.

- A kibocsátási egységek nemzeti szintű leosztása helyett központosított, az Unió szintjén történő leosztás az erősebb érdekcsoportok befolyásoló hatását csökkenti.

- A kibocsátási egységek összmennyisége előre rögzített mértékkel csökken, növelve a kiszámíthatóságot.

- Az egységek egyre nagyobb hányadának árverés útján történő értékesítése az internalizálást segíti.

 

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kibocsátási egység, mint új termelési tényező alapvető elemmé kell, hogy váljon a szabályozásban résztvevők vállalati stratégiájának kialakítása során. Szerepe van a termelési folyamatban, a költségek meghatározásakor, elemzésekor, az árazás sem hagyhatja figyelmen kívül. Be kell épüljön a vállalkozások befektetési stratégiájába, az érintettek nem tekinthetnek el a benne rejlő üzleti lehetőségektől. A változó értékesítési és beszerzési piacok mellett a vállalat vezetőinek alkalmazkodniuk kell a megváltozott szabályozási környezethez is, az erőforrások racionális felhasználása és kiaknázása során egy újabb elemmel kell számolniuk.

Az elérendő cél, hogy a vállalkozás vezetői számára ne csak a vagyon, a pénzügyi helyzet és a nyereség hármas egysége legyen szem előtt, hanem a természeti környezet is, annak állapotát ne csak a szabályozás követelményei miatt őrizzék meg.

                                  1. ábra. Éves szén-dioxid kibocsátás növekedése az elmúlt 200 évben régiónként

                                  forrás: http://tjic.com/?p=6754

           2. ábra. A Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusai a kibocsátás-csökkentési kötelezettségek  teljesítésére

            forrás: saját szerkesztés (Capoor és Ambrosi 2008.) alapján

 

Irodalomjegyzék

Aizen, Icek. "Perceived behavioral control, self-efficacy, locus of control, and the theory of planned behavior." Journal of Applied Social Psychology, 32., 2002.: 665-683.

Antony, Robert N. Menedzsment kontroll. Budapest: BKE, 1993.

Capoor, Karan, and Philippe Ambrosi. State and Trends of the Carbon Market. Washington, D.C.: World Bank Institute, 2008.

Coggins, J. S., and J. R. Swinton. "The price of pollution: A dual approach to valuing SO2 allowances." Journal of Enviromental Economics and Management, január 1996.: 30-52.

Csath, Magdolna. Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2004.

Ellerman, Denny A. "A Note on Tradeable Permits." Environmental & Resource Economics, 2005.: 123-131.

Fazekas, Dóra. Szén-dioxid piac az Európai Unió új tagállamaiban, Magyarországi empírikus elemzés. PhD értekezés, Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi kar, 2009.

Fleischer, Tamás. "Innováció, növekedés, kockázat." In Fenntartható fejlődés Magyarországon - Jövőképek és forgatókönyvek, by Miklós Bulla and Pál Tamás, 275-285. Budapest: ÚMK, 2006.

Fogarassy, Csaba, and Ákos Lukács. Karbongazdaságtan, avagy a tervszerű üvegházgáz csökkentés és emissziómenedzsment gyakorlati kérdései. Szent István Egyetemi Kiadó: Gödöllő, 2009.

Horváth, Tamás, and Ágnes Mészáros. "Controlling és vezetői információs rendszerek." Vezetéstudomány, 1997.: 3. szám.

Kaplan, Robert S., and Robin Cooper. A stratégiaközpontú szervezet. Budapest: Panem Könyvkiadó, 2002.

Kerekes, Sándor. "A fenntartható fejlődés közgazdasági értelmezése." In Fenntartható fejlődés Magyarországon - Jövőképek és forgatókönyvek, by Miklós Bulla and Pál Tamás, 196-211. Budapest: ÚMK, 2006.

Krugman, Paul R. The Great Unraveling: Losing Our Way in the New Century. New York: W.W. Norton & Company, 2004.

Ladó, László. "A vezetői döntéshozatal és számvitel néhány jellegzetes kapcsolódó területéről." Számvitel és Könyvvizsgálat, 1992.: 3. szám.

Turner, Kerry R. "Environmental and Ecological Economics Perspectives." In Handbook of Environmental and Resource Economics, by Jeroen C.J.M. van den Bergh, 1001-1033. Cheltenham, Massachusetts: Edward Elgar Publishing, 1999.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[ Nyomtatható változat ]
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:
Név:
- regisztrálok
Jelszó:

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):
 
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu