Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Nem szívás! Érvek, számítások a hőszivattyús rendszer mellett
Frissítve: 2011. február 17.
Szerző: Komlós Ferenc, Fodor Zoltán
A hőszivattyúk alkalmazhatók építmények fűtésére, hűtésére, de akár szellőzésére és használati meleg víz (hmv) előállítására is. A hőszivattyús rendszerek ajánlhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez, öntözővíz-temperáláshoz, szárításhoz, élelmiszeripari célokra, távfűtésre és távhűtésre.

Az energiaárak piaci emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül az energiatakarékosság, illetve az üzemeltetési költség csökkentésére irányuló törekvés. Ez lakóépületeknél elsősorban a fűtési megoldás és a hőtermelő kiválasztásában ad feladatot (1. ábra).

 

 

 

 

1. ábra. Különböző fűtési megoldások éves üzemeltetési költsége (€) Ausztriában
Forrás: IDM cég

 

Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a következő kérdést tette fel a hőszivattyúk elterjesztésének hasznáról: az üvegházhatást okozó gázok (ühg) kibocsátásában mekkora csökkenés lenne elérhető, ha Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig? Az eredmény: a hőszivattyúk széleskörű felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hőszivattyút jelentene. Az összes felszerelt egység az EU ühg-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%-kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk megújuló energiából több mint 770 TWh-t termelnének. Ez az EU céljának kb. 30%-a.  Primer energiából a hőszivattyúk több mint 900 TWh-t takarítanának meg.

Ma az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb hőszivattyú piac a világon, 60 ezer hőszivattyús rendszer évenkénti üzembe helyezésével. Európában Svédország az első.

Magyarország napenergia- és földenergia-potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hozzájárulhat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eléréséhez, ha a hőszivattyúzás jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válna.

 

Megújuló energiával

 

A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára.

 

A hőszivattyúk hasznosságának szemléltetésére következzen egy olyan példa, amelyben a működtető energia illetve a villamos motor hajtása nem 100%-ban megújuló energiaforrásból származik.

ha a villamosenergia-termelés 7,5%-ban megújuló energiaforrásból származik (hazánkban ma kerekítve ennyi), és

a példabeli villamos hőszivattyú szezonálisteljesítmény-tényezője: SPF = 4,0 (25% befektetett munka, 75% környezetből átvett ún. zöldhő),

az említett hőszivattyú 25 × 0,075 + 75 = 1,875 + 75 ≈ 76,9 százalékban megújuló energiaforrást hasznosít!

 

2013-tól a hőszivattyús rendszerek megújuló energia felhasználásának elszámolása a 2008. év végén kiadott EU-irányelv az ún. RES (megújuló energia) direktíva VII. melléklete b) része szerint:

 

ERES = Qhasznos × (1 1/SPF)

ahol:

Qhasznos a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia.
Csak az SPF  > 1,15 (1/
η) hőszivattyúk vehetők figyelembe;

SPF     a becsült átlagos szezonálisteljesítmény-tényező (angol nyelven: Seasonal Performance Factor [kWh/kWh]);

η        a teljes (bruttó) villamosenergia-termelés és a villamosenergia-termeléshez felhasznált elsődleges (primer) energia aránya. Az Eurostat (Statistical Office of the European Communities: az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) adatai alapján megállapított EU átlaggal kell kiszámolni. A Bizottság a számítás bevezetéséig még iránymutatásokat készít, hogy a tagállamok megbecsülhessék Qhasznos és SPF értékeit különböző hőszivattyúzási technológiák esetében.

 

A hazai villamosenergia-rendszer átlagos hatásfoka, amivel helyileg a hőszivattyúknál számolni lehet:

 

η = ηerőmű × ηhálózat

ahol:

ηerőmű a magyarországi összes erőművi technológiák hatásfokaiból és részarányából számítható (értéke a kezdetektől fogva növekedik – ma is és előre várhatóan a jövőben is határozottan növekedik)

ηhálózat hálózati hatásfok (szállítási és elosztási hatásfok, ez csak hosszabb távon növekvő érték)

 

A fenti képlet számértékekkel behelyettesítve:

η = 0,35 × 0,90 = 0,315  illetve 31,5%

 

A szezonálisteljesítmény-tényező ezzel:

 

SPF = 1,15 (1/ η) ≈ 3,65

 

Ennyi szükséges a hőszivattyúzási technológiától függetlenül. Ez az érték előírható a pályázatoknál, mint elérendő minimális érték. Az ún. szekunder oldali hőmennyiségmérés és a hőszivattyúzás által felvett villamos áram mérése a pályázatoknál szintén előírható. Ezekkel az eszközökkel ellenőrizhetővé válik a hőszivattyús rendszerek (berendezések) minőségét jellemző SPF érték.

 

Célunk, hogy az energiahatékonyságunkat mielőbb jelentősen növeljük, kevesebb „légkondit”, folyadékhűtőt és hűtőberendezést építsünk be hőszivattyúzási feladatra, valamint készüljünk a korábbiakban említett EU direktíva hazai bevezetésére, és ezáltal minőségi hőszivattyús rendszerek épüljenek a magyarországi energiafogyasztók érdekében.

 

Különböző hőszivattyúk COP mérési adatsorának tartományáról tájékoztat a 2. ábra.

 

2. ábra. COP [kW/kW] mérési eredmények

(a hőszivattyú teljesítménytényezője 35 °C előremenő vízhőmérséklet esetén)

Forrás: CH WP Test Center és Rybach L., Prof. em. ETHZ, GEOWATT AG Zürich vetítettképes előadása alapján, Budapest, 2007-11-30.

JELMAGYARÁZAT a hőszivattyúk mérési adataihoz (2. ábra):

Vonalak

– folyamatos vonal: a középérték;

– pont-vonalak: a szórásmezők határai;

Szinek

– kék szín: Víz-víz (W/W);

– piros szín: Fagyálló/víz, illetve Sólé-víz (B/W);

– sárga szín: Levegő/víz (A/W)

A hosszú élettartam és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a hőszivattyús berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén. Ezért szerződéskötéskor kérni, ill. adni kell garanciát a teljesítmény-sokszorozási tényező (COP) és a szezonálisteljesítmény-tényező (SPF) értékre!

 

Földhőszivattyús (szondás) rendszer megtérülése

 

Várhatóan a földgáz és a villamos áram ára egymáshoz egyre közelebb kerül. Ennek oka, hogy a földgázszállításra a monopolhelyzet jellemző, az áramkereskedelem viszont már tőzsdei versenyre kényszerült. Mivel a lehetséges vásárlók többsége elsősorban beruházási, megtérülési szempontból ítéli meg a hőszivattyút, ezért számukra a használati és környezeti előnyökön túl be kell bizonyítani a gazdaságosságot, az esetleges többlet beruházási költségek megtérülését. Magyarországon napjainkban családi házaknál a szondás földhőszivattyús rendszer beruházási költsége nagyobb, mint a széleskörűen elterjedt földgázfűtésé. Családi házaknál a megtérülési idő a jelenlegi árak alapján beruházási támogatás nélkül a meglévő fűtési rendszer átalakításával 58, új építés esetén 36 év. Ezek tájékoztató jellegű értékek. A megtérülési idő minden hőszivattyús rendszernél más, ezért minden konkrét esetre ki kell számolni. A rendszerek megtérüléséről beszélve, külön kell választani az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezen kívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat a nagyobb rendszereket.

 

Egy hőszivattyús rendszer gáztüzeléses rendszerhez viszonyított megtérülésének meghatározása nem egyszerű feladat a körülmények sokszínűsége és az időben változó paraméterek miatt. Példánkat a következőkben részletezzük.

 

Felújítás esetén

A meglévő épület fűtött alapterülete 252 m2, fűtött térfogata 682 m3. Az épületnek radiátoros fűtése van. A beépített gázkazán 20 éves Termotéka táskás gázkazán. A tulajdonosok hosszú távra gondolkodva az elavult hőközpontot le szeretnék cserélni, s legalább egy szobát hűteni szeretnének. Biztonsági szempontból a földgázt az épületből ki szeretnék zárni. A hőközpont gázkazános, splitklímás felújítási költségét bruttó 562 500 Ft-ra becsültük. Kérésre a következő ajánlatot és várható megtérülést adtuk (az épületet folyamatos használatra terveztük):

a.) Pályázat nélkül felújítandó hőközpont

-         Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye:          15 kW

-         A számított évi energiaszükséglet (fűtés + hmv):      31 372 kWh

-         Megtakarítás évente:                                             539 424 Ft

-         Megtérülési idő:                                                    8,1 év

-         Nettó jelenérték:                                                  2 509 632 Ft

-         IRR:                                                                    11%

b.) Pályázattal

-         Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye:          15 kW

-         A számított évi energiaszükséglet (fűtés + hmv):        31 372 kWh

-         Megtakarítás évente:                                             539 424 Ft

-         Megtérülési idő:                                                    5,8 év

-         Nettó jelenérték:                                                  3 386 835 Ft

-         IRR:                                                                    15%

 

A számítás új épületre vonatkozatva, ahol sugárzó hőleadót alkalmaznak és az egész épületet hűteni is akarják (SPF = 4,6 feltételezéssel):

a.) Pályázat nélkül

-         Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye:             15 kW

-         A számított évi energiaszükséglet (fűtés + HMV):         31 372 kWh

-         Hűtés energiaigénye:                                                10 458 kWh

-         Megtakarítás évente:                                                655 150 Ft

-         Megtérülési idő:                                                       4,2 év

-         Nettó jelenérték:                                                      6 472 520 Ft

-         IRR:                                                                        24%

b.) Pályázattal

-         Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye:              15 kW

-         A számított évi energiaszükséglet (fűtés + HMV):          31 372 kWh

-         Hűtés energiaigénye:                                                 10 458 kWh

-         Megtakarítás évente:                                                 655 150 Ft

-         Megtérülési idő:                                                        2,2 év

-         Nettó jelenérték:                                                      7 552 246 Ft

-         IRR:                                                                        39%

A megtérüléseket egy-egy adott helyzetre, esetre kell vizsgálni. Egy dolog azonban egyértelműen látható, hogy – a legtöbb esetben a mai energiaárakon is – a hőszivattyús beruházás elvárható időn belül megtérül.

 

Amiért egyre jobban megéri

 

A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: az elhanyagolhatóan csekély helyi károsanyag-kibocsátás, a megújuló energia nagymértékű felhasználása, a hőkomfort és az energiahatékonyság. A következő tényezők növekedése hozzájárul, hogy a hőszivattyús technika az elkövetkező években hazánkban is fejlődésnek induljon:

- munkahelyteremtés,

- energiaárak (a szóba jövő alternatív tüzelőanyagok árai),

- importhányad (energiahordozók, új eszközök és berendezések),

- a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés aránya,

- erőművi hatásfok,

- hálózati hatásfok,

- a hőszivattyúk teljesítmény-sokszorozási tényezője,

- a hőszivattyús rendszer szezonális teljesítménytényezője, fűtési tényezője,

- az épülethőszigetelés hatásossága,

- a felületfűtésből (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a nagyfelületű radiátoros fűtésből adódó kisebb fűtési hőmérséklet,

- a központi fűtés és/vagy hűtés terjedése.

Ezek a tényezők a technika fejlődésével folyamatosan javítani fogják a hőszivattyúk és a hőszivattyús rendszerek térhódításához a piaci feltételeiket.

 

Csökkenthetjük energiafüggőségünket, és ha idejében fejlesztjük az ehhez szükséges korszerű technikát, új exporttermékek gyártásával térségünkben vezető szerephez is juthatunk. Minden lehetséges és ígéretes különféle megújuló energiahasznosító eszköznél képesek vagyunk arra, hogy el tudjuk kerülni az ún. „import dömpinget”. A hőszivattyús rendszerek az Új Széchenyi Terv segítségével egy új kitörési ponttá válhatnak, és gazdaságunkat dinamizálhatják.

 

A Nap-, a szél-, a víz-, a szén és az atomenergia hasznosításának lehetősége országunk egyes területein különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladékok hasznosításának lehetősége. Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglévő megújuló vagy más energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni a helyi körülmények figyelembevételével.

 

Országunkban is minőségi fordulat kezdődött az egyes energiaforrások és energiahordozók felhasználásában, a megújuló energiát hasznosító eszközök gyártásának jelentős növelésére. Szakterületünkön is változik az értékrend: csökken a rövid távú, és növekszik a hosszú távú érdekek érvényesítésének a szerepe.

-----------

 



A cikk megjelent a Mérnök Újság 2011. februári számában. XVIII. évf., 2. szám, 2426. oldal. A beküldött kézirat címe: A hőszivattyúzás időszerű kérdései. 

[ Nyomtatható változat ]
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok a cikkhez:
Név:
- regisztrálok
Jelszó:

Szöveg (html kódok nem engedélyezettek):
 
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu