Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Megújuló energiákról – a döntéshozóknak, a szakmának és a közvéleménynek
Frissítve: 2010. november 12.
Szerző: dr. Büki Gergely
A Magyar Tudományos Akadémia Energiastratégiai Munkabizottsága, Lovas Rezső akadémikus vezetésével átfogóan foglalkozik az energiaellátás-fejlesztés stratégiai kérdéseivel. Ennek keretében a megújuló energiákról külön tanulmányt jelentetett meg Megújuló energiák hasznosítása címmel, amelyet a szerző állított össze és Lovas Rezső szerkesztett. A kiadást támogatta a Menedzserek Országos Szövetsége, amelyet Rudas János társelnök képviselt. A sajtóbemutatón Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy a tanulmány stratégiai célokat és programokat fogalmaz meg a hazai energiaellátás műszaki, gazdasági, környezeti és jóléti fejlesztéséhez, és közvetlen célja a döntéshozók segítése a 2030-ig szóló energiastratégia megalkotásában. Ezzel párhuzamosan a tanulmány feladatának tekinti azt is, hogy tájékoztassa a szakmát és a közvéleményt a megújuló energiák hasznosításának lehetőségéről, elsősorban arról, hogy mik a hasznosítás súlypontjai, és milyen irányokban célszerű elindulnunk és továbbhaladnunk.

A tanulmány három fejezetben tárgyalja a megújuló energiák időszerű kérdéseit. Először bemutatja, hogyan kapcsolódik a megújuló energiák hasznosítása az energiaellátás komplex rendszeréhez. A főrész az egyes megújuló energiák hasznosításának célszerűnek tartott irányait fogalmazza meg. A befejező rész a megújulók fontosabb társadalmi hatásait, az állami és intézményi feladatokat tárja fel.

Megújuló energiák az energiaellátás rendszerében

A tanulmány készítését nem a megújuló energiák „divatos” témává válása indokolta, az Európai Uniónak tett 13%-os vállalás már közrejátszott ebben, de meghatározó az a stratégiai

megfontolás volt, hogy a megújuló energiaforrások képesek a következő évtized(ek)ben a hazai energiaszükséglet teljes növekedésének fedezésére. A 13% önmagában energiafelhasználásunknak csak kicsi, de számottevő része: feltehetően több annál, mint amennyivel az energiatakarékosság révén fékezett fogyasztói energiaigényünk várhatóan növekedni fog. A megújuló energiák 13%-os aránya gyakorlatilag megegyezik egy 2000 MW-os atomerőmű primerenergia-felhasználásával (évente 120–130 PJ). Ez önmagában jelzi a súlyát, az pedig még növeli, hogy ezt nem egy helyre koncentráltan, hanem az ország egész területén decentralizáltan elosztva kell megvalósítanunk. Az ilyen méretű fejlesztés csak komplex műszaki, gazdasági és környezeti energiaszemlélettel végezhető. Ehhez alkalmazni kell a pozitív hazai példák (pl. a Paksi Atomerőmű előkészítésének) tapasztalatait, és tanulni a rossz példákból (bős–nagymarosi kudarc) – a jó és rossz ugyanazon gazdasági, politikai és nemzetközi feltételek mellett született. Az energetika mindenkit érint, ám az energetikához nem mindenki ért. Az energetika is szakma, és a döntésekben a szakmaiságnak mindenképpen érvényesülnie kell. Az energetika nagy horderejű kérdéseiben, így a megújulók hasznosításában is, a nemzeti érdeket kell szolgálnunk, és ebben szükség van állami szerepvállalásra. Megújuló energiákról – a döntéshozóknak, a szakmának és a közvéleménynek, mert az energiapiacot és a vállalkozások sokaságát csak akkor hozhatjuk helyzetbe, ha állami stratégiai vizsgálatokkal kijelöljük a követendő helyes nemzeti utat.

A tanulmány a megújuló energiák hasznosítását az energiaellátás teljes rendszerében vizsgálja, figyelembe véve az energiafejlesztés három célkitűzését: a fogyasztói energiatakarékosságot, az energetikai hatékonyságot és az optimális energiastruktúrát.

A megújulók és az energiarendszer összefüggéseiből két hatást emelünk ki:

• A magyar energiaellátásban az import földgáz túlsúlyos, ezért a megújuló energiák hasznosítását – etalonként – a megtakarítható/ kiváltható földgáz mennyiségével kell értékelnünk.

Vizsgálataink megállapították, hogy a megújuló energiaforrásokkal hőellátás során lényegesen nagyobb fajlagos földgázkiváltást érhetünk el, mint villamosenergia-termelés esetén.

• Az épületek energiaigénye, főleg az együttes fűtési és hűtési hőigénye nagyarányú (az EU-ban 40% körüli, nálunk efölötti).

A végenergia-felhasználás csökkentésében szerepet játszik az épületek hőigényének csökkentése (és annak rendeletekben előírt tanúsítása). A primerenergia-felhasználás tekintetében talán még fontosabb, hogy az épületek hőigényét hatékonyabb módon, kapcsolt vagy hőszivattyús rendszerben, és kedvezőbb energiastruktúrában (pl. megújulókkal) lássuk el.

 

Megújuló energiák hasznosításának célszerű irányai

Az MTA tanulmány a megújuló energiák hasznosításának irányait vizsgálta, viszonylag kevés számszerű energetikai és gazdasági adattal. Az energetikai hasznosítás irányainak kijelölését az elvi megfontolásaink lehetővé tették. A növekedés ütemét és mértékét viszont esetenként az energiapiac határozza meg, esetenként pedig stratégiai vizsgálatokkal kell alátámasztani és a helyes irányokban teendő lépéseket támogatással indokolt ösztönözni. A helytelen irányokba tett lépések, pl. a csak villamos energiát termelő erőművek fával való fűtése, nemcsak önmaguk fejlesztését fékezik, hanem rontják a megújuló energiák hasznosításának általános szakmai és társadalmi megítélését is.

A közreadott tanulmány kijelöli az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának fő irányait, amit csak tömören foglalunk össze:

1. A megújuló energiák jelenlegi hazai energetikai hasznosításában legnagyobb (90% fölötti) szerepe a biomasszának van. A jövőben részaránya ugyan várhatóan csökkeni fog, de a vezető szerepe megmarad. A biomassza energetikai hasznosításának megfogalmazható fő elvei és irányai:

• Az energetikai célokra hasznosítható biomasszát főleg a mező- és erdőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok jelentsék; az energiaültetvények is jelentősek lehetnek, ha azokat az agrárium és az élelmiszertermelés célkitűzéseivel összhangban valósítjuk meg, de az erdők értékes faállományát mindenképpen kíméljük. Az energetikai hasznosítás során mindig számításba kell venni az energiamérleget, hogy a felhasználás során mennyi fosszilis energiát (üzemanyagot és villamos energiát) használunk fel.

• Az energetikai hasznosítás lehetőségeiből – az elérhető fajlagos földgázkiváltás alapján – zárjuk ki a rossz hatásfokú közvetlen villamosenergia-termelést, és a biomasszát hőellátásra hasznosítsuk. Ez az alapmegállapítás a meglévő fatüzelésű, és a még mindig napirenden tartott szalmatüzelésű erőművek határozott kritikáját jelenti.

• A hőellátás egyik útja az egyedi fa- vagy pellettüzelés. Erre a hagyományos és új megoldásra történő áttérést a piaci árviszonyok szabályozzák.

• Ám mindenképpen állami stratégiai vizsgálat szükséges a kevésbé előkészített, tehát lényegesen olcsóbb biomasszák decentralizált hasznosítására távfűtésben. A német és osztrák példák kapcsán nálunk is meg kell vizsgálni a biomassza alapú kis távhőrendszerek (falufűtések) tömeges megvalósításának társadalmi feltételeit és gazdaságosságát.

• Ugyancsak stratégiai vizsgálatot igényel, hogy a megvalósuló biomassza tüzelésű távhőrendszerek bázisán indokolt-e (szintén tömegesen) a hatékony kapcsolt villamosenergia-termelést megvalósítani. A kapcsolt villamosenergia-termelésnek ez a megközelítése egészen más, mint amikor villamosenergia-termelő erőművet építünk, és ahhoz keressük utólag a hőfogyasztókat (alaptörvény: a kapcsolt energiatermelést mindig a hasznos hő bázisán lehet/szabad megvalósítani).

• Számos biomassza (istállótrágya, települési hulladék) csak biogáztermelés révén hasznosítható. Ennek az energetikai és környezetvédelmi szempontból egyaránt kedvező technológiának minél szélesebb körű alkalmazását javasoljuk.

A tanulmány konkrétan nem vizsgálta a biomassza alapú bioüzemanyag-gyártást. Ám az alkalmazott energetikai megfontolásaink (főleg az energiamérleget befolyásoló fosszilis energiafelhasználás) ezen a területen is alkalmazandók.

2. A jelentősnek tartott geotermikus energiakincsünket reálisan kell értékelni és meggondoltan hasznosítani. A geotermikus energia vagy földhő energetikai hasznosításának célszerű utjai a következők:

• Az előforduló, 80–120°C hőfokszintű termálvíz felhasználása villamosenergia-termelésre nem célszerű a nagyon kis hatásfok miatt. A nagyobb hőmérsékletű geotermikus hő kihozatala (mintegy 5000 m mélységről) jelenleg még kutatási feladat, ezt kutatásként indokolt támogatni, ám a geotermikus villamosenergia-termelést biztonsággal még nem tervezhetjük a villamosenergia-ellátás rendszerében.

• A nagyobb hőmérsékletű termálvizeket – a balneológiai és turisztikai hasznosítás primátusa mellett – kaszkád rendszerű közvetlen hőellátásban indokolt fokozottan felhasználni. Az energetikai hasznosítás is segít legyőzni a termálvíz-kinyerés számos nehézségét.

• Az alacsony, környezeti hőmérsékletű földhőt (a talaj, a felszíni vizek és a levegő hőjét) hőszivattyús hőtermeléssel lehet és kell hasznosítani. A hőszivattyús hőellátás a vállalkozók jóvoltából elindult (főleg a talaj és a levegő hőszivattyúzása esetén), az állami színtű stratégia vizsgálatok ezt a programot jelentősen gyorsíthatják és elindíthatják a felszíni vizek hőszivattyúzását is.

3. A napenergia hasznosítása jelenleg a legkisebb mértékű  hazai megújuló energiák között. A napenergia-hasznosítást három területen indokolt fejleszteni:

• A napenergiát legkézenfekvőbb napkollektoros hőtermelésre, elsősorban szezonális használati melegvíz-termelésre hasznosítani. E tekintetben állami támogatással nagyarányú növekedést indokolt előirányozni.

• A napenergia hatását figyelembe kell venni az épületek tervezésénél, az épületek energiaigényének csökkentésében is (pl. passzív házak).

• Tény, hogy a fotóelemes villamosenergia-termelés világszerte gyorsan nő, energetikai és gazdasági mutatói gyorsan javulnak. Ám jelenleg mégsem tekinthetjük a villamosenergia-rendszer biztonsággal tervezhető elemének. Először inkább autonóm villamosenergia-forrásként vehetjük számításba, jelenleg pedig kiemelt kutatás-fejlesztési feladatként kezelhetjük, amit szintén kutatásként indokolt támogatni.

4. A szélerőművek gyorsan terjednek (különösen a tengerpartokon), de nálunk is már elérték a vízerőművek villamosenergia-termelését. A hazai alkalmazás támogatásában a mérsékelt szélviszonyainkat (Kárpát-medence), a villamosenergia-rendszerre gyakorolt kedvezőtlen hatásukat, a hazai gyártás és munkahely-teremtés lehetőségét kell figyelembe venni. Vizsgálni azt kell, hogy a hazai villamosenergia-rendszer, amelyben jelenleg nincs megfelelő, pl. szivattyús-tározós vízerőmű, milyen mértékű szélerőmű-fejlesztést tesz elviselhetővé.

5. A vízenergia világszerte meghatározó része a megújuló energiáknak, nálunk viszont szinte tabu témának számít, ám tanulmányunkból nem hagyhattuk ki. Három kérdést tartottunk fontosnak:

• Figyelemfelkeltésként, és főleg a szükséges tanulságok levonása érdekében utaltunk Bős–Nagymaros kudarcára, és a vitás kérdések rendezésének mielőbbi szükségességére.

• Jeleztük, hogy az elhibázott Bős-Nagymaroson kívül a Duna Budapest alatti szakaszán, a Tiszán és egyéb folyóinkon is rendelkezünk eddig ki nem használt és a komplex vízgazdálkodás keretében kihasználandó vízenergia-hasznosítási lehetőségekkel.

• Érveltünk szivattyús tározós vízerőmű létesítése mellett is, amelynek létesítésével villamosenergia-rendszerünk lényegesen rugalmasabbá válna.

Társadalmi hatások, állami és intézményi feladatok

A megújuló energiák nemcsak forrásai a következő évtizedek energetikai fejlesztésének, hanem fontosak társadalmi hatásaik is, és ezzel összefüggésben az államra és intézményeire háruló feladatok is.

A társadalmi hatások közül legjelentősebb, hogy a megújulók hasznosítása adhatja az új kormányzat legfontosabb célkitűzésének, az egy millió munkahely teremtésének jelentős hányadát (hiszen a megújulók képzetlen és képzett munkaerőt egyaránt jelentős számban igényelnek). A megújuló energiák hasznosítása lehetőséget nyújt több berendezés hazai gyártására, elsősorban a tömegesen elterjesztendő biomassza alapú távhő és a kapcsolt energiatermelés berendezései, illetve a hőszivattyúk esetén. Ezzel összefüggésben a megújuló energiák hasznosítása a vidékfejlesztés fontos elemét képezi. A megújulók hasznosítása a vidékfejlesztésben új társadalmi szemléletet is igényel. Például a biomassza falufűtésre alkalmazásában szükség van olyan önkéntes szövetkezésre, amely megőrzi az érintettek jogait, és a tulajdonjog megtartása mellett – a közös előnyök elérése érdekében – valósít meg

együttműködést (ez a szövetkezés éppen az önkéntesség és a tulajdonmegtartás tekintetében különbözik a korábbi, politikailag kikényszerített téeszektől).

A megújuló energiák hatékony hasznosítása szükségessé teszi a támogató/ösztönző rendszer átalakítását. Úgy véljük, hogy a jelenlegi kötelező átvételi rendszert át kell alakítani úgy, hogy a támogatás az energia-megtakarítással legyen arányos, és a megtakarítást előidézőket (pl. a hőfogyasztókat, és ne a villamos lobbikat) illesse, és az energetikai fejlesztéseket – folyóköltségek helyett – beruházási támogatásokkal ösztönözze.

Végül utalnunk kell arra, hogy tanulmányunk elkészülte után kezdődött el a 2030-ig szóló energiakoncepció készítése. Úgy gondoljuk – ahogy ezt Pálinkás József, az MTA elnöke a sajtóbemutatón meg is fogalmazta –, hogy az energiakoncepció sikeres elkészítéséhez a tanulmány egyrészt metodikai mintát ad, másrészt a megújuló energiákra nézve közvetlen alapelveket szolgáltat. Ezeket megvitatva lehet olyan energiakoncepciót kialakítani, amelyet a szakma és a közvélemény elfogad, és együttműködéssel valósít meg.

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu