Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Magyar zöldenergia-stratégia II. rész
Frissítve: 2015. február 05.
Szerző: dr Gergely Sándor
A cikk első része megjelent a Magyar Energetika 2010. 3. számában

replica iwc portuguese minute repeater replica tag heuer slr mercedes-benz panerai replica rolex yacht-master replica

Magyar zöldenergia stratégia forgatókönyvek

A három forgatókönyv jellemzői

Kutatásainkra alapozva három nemzeti szintű zöldenergia stratégia forgatókönyvet dolgoztam ki 2010-2030-ra, amelynek terjedelmi korlátok miatt itt csak tömör kivonatát mutathatom be.

A bioalkoholnál átlagos, vagy annál jobb hazai termőterületet vettük alapul és kukoricából 7 t/ha közepes átlagterméshez tartozó 2,1 toe/ha-ral számoltunk.

A biodízelnél azt feltételezzük, hogy az átlagos termőhelyekre kerül a repce, amelynek hozama 2,6 t/ha, ami megfelel 1,17 toe/ha-nak. A napraforgó hozamát szintén 2,6 t/ha-al kalkuláltuk, ami megfelel 1,17 toe/ha-nak.

Az égetéses hasznosítású zöldenergia fahozamánál mindhárom scenárió esetén azt vettük számításba, hogy a terület fele kedvezőtlen adottságú – homok vagy dombos kissé erodált talajú – fele pedig legalább közepes vagy jobb adottságú. A kedvezőtlen adottságú területeken 2 toe/év-vel kalkuláltunk, az eddigi kísérleti eredményeink alapján. A jobb termőhelyeken pedig 3 toe/év-vel. Így az átlagos hozam 2,5 toe/év. Természetesen, ha valamilyen ma nem ismert oknál fogva más lesz a fatermő terület minősége, akkor az átlagos hozam is változni fog.

Az évelő szántóföldi zöldenergia növények a 2/3 részben a jobb termőhelyekre kerülnek,1/3 részben pedig a kedvezőtlen adottságúakra. Itt a hozamot átlagosan 3,3 toe/ha-al kalkuláltuk, ami azt jelenti, hogy a jó termőhelyeken 4 toe/ha-al, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig 2 toe/ha-al.

Az egy éves szántóföldi zöldenergia növényeknél azt feltételeztük, hogy csak jobb adottságú területeken termelik és itt 4 toe/ha hozammal kalkuláltunk.

Az éves termelési értéket az első megközelítésben (I.) 120,00 Ft/l adómentes gázolajárral számoltuk ki. Az éves termelési értéket a második megközelítésben (II.) 11ezer Ft/t  tűzifa tüzépi áron számoltuk ki.

Az adatsorból kitűnik, hogy ha a zöldenergia ára az adómentes gázolaj kiskereskedelmi árához igazodna, akkor a mai tüzépi átlagár 2,18-szorosát lehetne elérni. Ez pedig azt jelentené, hogy a jelentősebb támogatások nélkül is versenyképes lenne a hazai zöldenergia termelése. Utóbbi megállapítás az égetéses hasznosítású zöldenergiára vonatkozik, mert a biogáz, bioalkohol és biodízel előállítása sokkal költségesebb, mint az égetéses hasznosítás.

A zöldenergia stratégia által létrehozott munkahelyek számításánál 6 millió Ft árbevételi átlagot vettünk alapul. Ez az alapanyag előállításban ennél kisebb lesz, míg a nagy teljesítményű villamos erőművekben történő hasznosításnál pedig ennél több.

Ami pedig az ország energiaellátásában a felvázolt zöldenergia stratégia szerepét illeti: az 1. forgatókönyv szerinti éves termelés esetén az összes hazai primer energiafelhasználás 7,9%-át, a 2. szerint 15,6%-át, a 3. forgatókönyv szerint pedig 23,7%-át lehet kiváltani hazai zöldenergia forrásból, a 2007. évi 26,8 millió tonna olajegyenértékből (Mtoe)  kiinduló számítások alapján végzett kalkulációval.

Magyar zöldenergia stratégia színterei

A zöldenergia termelés és hasznosítás szintereit foglaljuk össze a következő ábrán.

7. ábra  

                                                  

 

A magyar zöldenergia stratégia hatásai

A magyar zöldenergia stratégia megvalósításának várható hatásait foglaltuk össze és jelenítettük meg a következő ábrán:

                                                                     8. ábra
                                                

A magyar zöldenergia stratégia megvalósításának várható hatásai

 

A helyi és a központosított zöldenergia hasznosítás jellemzői

A következő ábra a nem központosított (helyi) hasznosítás, illetve a központosított (nagy erőművi) hasznosítás jellemzőit mutatja be.

                                                              9. ábra

     

Nem központosított (helyi) hasznosítás

                                                               10. ábra                                                  

Központosított (nagy erőművi) hasznosítás

 

 A kistérségi/települési energiarendszerek

A következő ábrákon (11., 12. ábra) mutatjuk be a kistérségi/települési rendszer energiaellátását és/vagy termelését, annak 7 tényezőjének jellemzésével. Ezek: a beszerzési forrás, a szállítás, az elosztás, a fogyasztás, az energiahordozó értékesítés, az ellátási kockázat és a környezeti kockázat. Először a jelenlegi helyzetet mutatjuk be, majd a jövőbeli lehetőségek közül egy változatot. A jövő változat reméljük, mielőbb megvalósul, amikor a kistérségi/települési energiarendszer többletet lesz képes előállítani, vagyis energia értékesítővé válik.

 

                                                                11. ábra                               

Kistérségi/települési energia rendszer-mai helyzet

 

                                                                  12. ábra                                

Kistérségi/települési energia rendszer - jövő

 

Zöldenergia és foglalkoztatás növelés

A zöld energiahordozók termelése és felhasználása növeli a regionális árutermelés lehetőségeit, lehetővé teszi a függés csökkentését más régióktól és a külföldről érkező energiahordozóktól.  Csökkenti a fajlagos energiahordozó és energiaszállítási költségeket, mivel mind a termelés, mind pedig a felhasználás túlnyomó részt régión belül történik. Az energiahordozók egyre jelentősebb részének helyben történő előállítása következtében növeli a régió lakosságának jövedelmét, illetve ahelyett, hogy más országok termelőit gyarapítaná lehetővé teszi a kifizetések helyi gazdaságban történő megtartását.

A zöld energiahordozó termelés és hasznosítás optimális célállapotának elérése feltételezi annak a fejlődési útnak a bejárását, amelyet a számítástechnikában tapasztalhattunk az utóbbi 60 évben. Ott is a nehézkes nagy központi rendszerek egyre személyhez közelibb használati eszközökké szelídültek, mígnem eljutottunk a nagyon kis terjedelmű, nagyon kis súlyú, nagyon nagy tudású személyi számítógépekig, sőt ennél is tovább a notesz gépekig. A zöld energiahordozók termelésénél és hasznosításánál ezt a fokozatot jelentheti majd az, amikor egy-egy háztartás, illetve lakótömb, településrész, település energiaszükségletének túlnyomó részét hőszivattyúval, napenergia-, szélenergia-, zöldenergia  termeléssel és hasznosítással biztosítják.

A vidéki (kis)térségek versenyképességének növelése alapvető fontosságú. Ennek egyik alappillére a foglalkoztatás, és annak növelése.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban és így a versenyképesség növelésben betöltött szerepe pótolhatatlan jelentőségű, hiszen Magyarországon a munkaerő kétharmadát alkalmazzák. A zöld energiahordozó termelés és hasznosítás tipikusan olyan terület, amely kiváló lehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozói szektornak. Különösen érvényes ez a fás szárúakra. A kisvállalkozási lehetőségek a rendszer működésének szinte valamennyi fázisában megvalósíthatóak, hiszen a termőhely feltárásban, a kiviteli tervezésben, facsemete előállításban, a talajmunkában, ültetésben, ápolásban, a tápanyag pótlásban, a kitermelésben, a felhasználóhoz való beszállításban is részt vehet; földtulajdonosként,  hosszú távú földhaszonbérlőként, zöld energiahordozó termelőként, illetve, olyan szolgáltatóként, aki szellemi tevékenységet, gépi munkákat, kézi munkákat végez. A beszállítás, aprítékolás, rakodás megrendelője a zöld energiahordozó hasznosítója lehet.

Tekintettel arra, hogy a vidék versenyképességének egyik legfontosabb mérőszáma, a foglalkoztatottság növelése, ezért különös gonddal kell megvizsgálni, hogy egy zöld energiahordozó termelési és hasznosítási program megvalósítása milyen hatással van erre a tényezőre. A következő ábra részletesen bemutatja a klaszter irányítás, a kutatás-fejlesztés, a tudás közvetítés, a zöld energiahordozó fás- és lágyszárú növénytermelés, a szolgáltatók tevékenység, a logisztika, a felhasználás és a marketing foglalkoztatási vetületeit.

                                                          13. ábra

A zöldenergia termelés és hasznosítás hatása a foglalkoztatásra


A zöldenergia stratégia megvalósítása során fontos cél az elmaradott településeken, kistérségekben és régiókban élő hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára munkahelyet és megélhetést teremteni. Elsősorban a mezőgazdasági termelők, a munkanélküliek, a fogyatékkel élők és a romák számára kíván segítséget adni ahhoz munkalehetőséghez jussanak, ezáltal növelve az életszínvonalukat.

Irodalomjegyzék

Gergely S. (2007): Regionális Kisvállalkozás Támogató Rendszer (REKTÁR). Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007. 292. p. ISBN 978-963-9763-21-4

Gergely S. (2007): Regionális Zöldenergia Klaszter. Gyöngyös, 2007. 181p. ISBN 978-963-87229-6-6

Gergely S. (2007): Zöldenergia kézikönyv. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007.214p. ISBN 978-963-9736-27-6

Gergely S. (2008): Magyar-szlovák zöldenergia modell. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 238p. ISBN 978-963-9736-54-2

Gergely S. (2008): A hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóz(tat)ása az Észak-magyarországi régióban. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008. 305p. ISBN 978-963-9736-61-0

Gergely S. – Magda S. (2008): Segíthet a zöldség program (I.). Magyar Mezőgazdaság. Budapest, 2008. augusztus 6. 18-19p.

Gergely S. – Magda S. (2008): Segíthet a zöldség program (II.). Magyar Mezőgazdaság. Budapest, 2008. augusztus 13. 22-23p.

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu