Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Matolcsy György miniszter részére
Frissítve: 2010. szeptember 24.
Matolcsy György Úr Nemzetgazdasági Miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Energetikai Társaság üdvözli az új Széchenyi tervet, főbb vonalaiban egyetért az abban foglaltakkal, hasznosnak és előre mutatónak tartja A TALPRAÁLLÁS ÉS FELEMELKEDÉS nemzeti programját, az ezzel kapcsolatos fejlesztéspolitikai elképzeléseket.

A program a hazai erőforrásokra támaszkodás, a hazai energetikai források feltárása és felhasználása, az erre irányuló útkeresés, munkahelyteremtés, a hazai gazdasági erőforrások előhívása és ezek megteremtésének konzisztens stratégiája, illetve vázlata.

 

A Magyar Energetikai Társaság megalakulása óta, hagyományaiból és célkitűzéseiből fakadóan elsősorban a vitairat energetikát érintő fejezeteit tekintette át, és azzal kapcsolatos észrevételeit foglalja össze.

 

A vitairat hét pontban elemzi a lehetőségeket és kitörési irányokat a magyar nemzetgazdaság talpraállításához, a versenyképesség megteremtéséhez, a régióhoz való fel-, illetve visszazárkózásunkhoz.

 

A vitairatnak – kontextusából és felfogásából fakadóan – nem centrális jelentőségű eleme, illetve célkitűzése a gazdaságpolitika egyébként elválaszthatatlan elemének, az energiapolitikának, egy új nemzeti érdekű energiapolitikának a megfogalmazása. Így, ebben a tekintetben máris kritikaként fogalmazhatjuk meg, hogy az anyag nem teszi világossá a Széchenyi tervben foglaltak és az új magyar energiapolitika kapcsolat és összefüggés-rendszerét.

 

A vitairat két fejezetben (Gyógyító Magyarország – egészségipar, Megújuló Magyarország) tesz említést energetikai programokról, és felvázolja a megújuló energiaforrásoknak az eddigieknél szélesebb körű felhasználását.

 

A megállapítások sajnos a köznapi evidenciák szintjét súrolják, hiányzik belőlük a mélyebb szakmaiság. Számos pontatlan fogalmazás és ellentmondás is meghúzódik a szövegekben. Lehetséges, hogy ebben a munkafázisban ez még elfogadható, a munkaanyag következő, magasabb kidolgozottsági szintű fázisában azonban ez már megengedhetetlen. A geotermikus energia, az alacsony és magasabb entalpiájú hévizek, illetve gyógyvizek felhasználása, illetve funkciójuk erősen különbözhet, energetikai utóhasznosításuk is más elvek és műszaki meggondolások alapján történhet. Akár csupán energetikai hasznosításuk, akár komplex, a gyógyító és az energetikai funkciók egyidejű, vagy utólagos igénybe vétele látványos egyszerűségük ellenére súlyos műszaki és jogi problémákat vet fel, amelyeknek megoldása ugyan ismert, de sok esetben igen költséges és semmiképpen nem egyszerű. Nem látjuk reális lehetőségét annak, hogy a geotermikus energia – elsősorban a hévizek – energetikai hasznosíthatósága meghaladhatja a 30-40 PJ/év értéket, tekintve hogy a földtanilag feltárt, úgynevezett dinamikus készlet, legfeljebb 65 PJ/év kinyerését teszi lehetővé.

 

Nyomatékosan rá kell mutatnunk, hogy az energetikailag hasznosítható hévizek nagyobb volumenű, tömeges központos felhasználása csak a meglévő távhőrendszerekben, illetve új távhőrendszerekben valósítható meg. Ugyanez a megállapításunk fokozottan érvényes a biomassza felhasználására is.

 

Általános illúzió, hogy Magyarország hévíztengeren „úszik”. Magyarország igen jelentős régiói nem rendelkeznek gazdaságosan kiaknázható hévízkinccsel. Rá kell mutatnunk, hogy a 35 PJ/év hévíz-hasznosítás rendszereinek kiépítése 2-3000 milliárd Ft. Ehhez párosul az a probléma, hogy a hévíz-hasznosításhoz illeszkedő épületfűtési rendszerek alacsony hőmérséklet-szintűek és ezért, nagyobb, drágább hőleadó felületek alkalmazását igénylik.

 

A vitairatnak abban természetesen igaza van, hogy törekedni kell a komplex hasznosításra, ennek lehetőségei azonban igen korlátosak és meglehetősen bonyolult technikát igényelnek. Megoldatlan a geotermikus hőhasznosítás jogi környezete, szélesebb körben felmentést kellene adni a visszasajtolás tekintetében. A geotermikus energia, illetve a biomassza-bázisú körzet-, illetve központ-fűtésekhez referencia-megoldások létesítése lenne szükséges. A hévíz-bázisú hőellátást az épületek fokozott hőszigetelésével, illetve utólagos hőszigetelésével együtt kell megvalósítani, mert csak akkor valósítható meg az alacsony hőmérsékletszintű távfűtés és az alacsony entalpiájú hévizek hasznosítása. Megítélésünk szerint az államnak intenzívebben kellene részt vennie a hévíz kutak lemélyítésében, illetve a meglévők felújításában. Az állami, vagy önkormányzati tulajdonban maradó hasznosítható kutakra a koncessziós jogokat pályázat útján lehetne odaítélni. Általánosságban, az állam a megvalósuló projektek finanszírozásában befektetői oldalon is részt vehetne. Célszerű lenne lehetőséget teremteni a magyarországi nyugdíj megtakarítások egy részének beáramoltatására olyan energetikai projektekbe (pl. a megújuló energetika területén), ahol az állam hosszú időszakra garantálja a termelt energia (villamosenergia,  biometán) támogatott áron történő átvételét, a befektetői profitot, ill. járadékot.

A II. pontban az energetikai alaptézisek megfogalmazása részben pontatlan, részben szakszerűtlen és messze nem teljes körű.

 

A földgáz-felhasználás jövőjével kapcsolatban az anyag ellentmondásos álláspontot képvisel. A 80. oldalon a fölgáz-felhasználás kiépült infrastruktúráját a magyar energetika erősségének nevezi. A következő oldalon a vitairat erős kétségeinek ad hangot, és hangsúlyozza a gázellátás versenyképességi, ellátásbiztonsági és politikai kockázatait. Az ellátásbiztonság tekintetében az anyagnak meg kellene különböztetnie a beszerzés, a szállítás, az elosztás politikai és műszaki kockázatait. A magyar energetika és ezen belül a fölgáz-ellátás biztonsága – bár matematikailag nem minősített – de tapasztalatilag igen jónak mondható.

 

A bio-üzemanyagok alkalmazása csak éppen említve van, pedig bizonyára nagyobb súllyal fog szerepelni az alternatív mezőgazdaság funkciói között. A többi alternatív energiahordozó értékelése is mellőzi a bátrabb kitekintést, a súlyozást, az előnyöket és hátrányokat, a ráfordítási igényt, a mérlegeket, a számszerűségeket, a gazdasági rangsort és a reális megvalósítási trendeket.

 

A Széchenyi terv vitaanyagából, illetve következő fázisaiból nem hiányozhat a megvalósításhoz párosuló, illetve annak feltételét képező oktatáspolitika, a megfelelő szakember-gárda. Különösen fontosnak tartanánk a hazai energetikai gépgyártás megújult tartalmú újraszervezését, tekintve hogy a magyar energetikai oktatás és energetikai gépgyártás világelsők között volt. A legkorszerűbb, úgynevezett kombinált ciklusú kapcsolt hő és villamosenergia-termelés lényegében magyar szellemi termék és a megelőző tudós-generáció küzdelmének eredménye a létező magyar energetikában.

 

Intézményi, illetve vállalati energia-gazdálkodás magasabb szintre emelésének intézményi, illetve személyi feltétel-rendszerét képezhetné a megyei, illetve vállalati energetikusi rendszer visszaállítása.

 

A Magyar Energetikai Társaság és a Nemzeti Energetikai Kör szívesen adná át az ezekben a szervezetekben megtestesülő energetikai tapasztalati és tudományos tudásbázist. Örömmel vennénk, ha Miniszter Úr számítana a vitaanyag továbbfejlesztése során szakmai segítségnyújtásunkra, és lehetővé tenné részvételünket.

 

Tisztelettel:

 

A Magyar Energetikai Társaság és a Nemzeti Energetikai Kör elnöksége

 

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu