Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Gondolatok a szén jövőjéről Európában és Magyarországon
Frissítve: 2015. június 17.
A nyersanyag és energiahordozók a világban egyenlőtlenül oszlanak meg. A nagy kőolaj és földgáz készletek az EU-n kívül találhatók. Az EU növekedési és foglalkoztatási és versenyképességi problémákkal küzd miközben több mint 60%-ban energiaimportra szorul főleg szénhidrogénekből, ami nagymértékű kiszolgáltatottságot jelent. Az EU-n belül nagymennyiségű szénkészletek találhatók, amelyek csak korlátozott mértékben kerülnek hasznosításra.

A szén az EU-ban tipikusan energiahordozóként kerül hasznosításra. Nagy barnaszéntermelő pl. Németország

ULYSSE NARDIN Maxi Marine Diver Replica Breitling Navitimer ReplicaReplica Breitling BlackbirdNew Replica Watches UKReplica Vacheron Constantin OverseasCorum Bubble Replica

és Csehország, feketeszenet pedig pl. Lengyelországban bányásznak sokat. Az EU energiaellátása komoly

mértékben épül szénre, és nagy a szénimport is. Az előrejelzések szerint a növekvő energiaigénnyel lépést tartva a primer energiahordozókon belül a szén 1/3-os aránya fennmarad. Nagyon fontos a nyersanyagokkal/energiahordozókkal való takarékos bánásmód, és a megújuló energiaforrások bevonása, sőt  ezek a teljes  import fosszilis  nyersanyag/ igény csökkenéséhez is hozzájárulhatnak, de a legmerészebb tervekben is csak 20-40% mértékben. A szénből minden olyan termék technológiailag előállítható, mint a szénhidrogénekből. (Vegyipari alapanyagok, motor hajtóanyagok stb.)

Az olcsó szénhidrogén árak idején ezek az eljárások a világ legtöbb részén, de főleg Európában háttérbe szorultak. A megdrágult szénhidrogén piaci viszonyok mellett a szén alkalmazása a világban egyre elterjedtebbé vált. Időközben megváltoztak a technológiai lehetőségek is. A szén alkalmazásának hatásfoka a tiszta széntechnológiák egyre szélesebb elterjedésével ma már megközelíti a szénhidrogénre alapozott  vegyipari és energiaipari technológiák hatásfokát. A különféle szilárd, cseppfolyós és légnemű kibocsátott anyagok leválasztása is megoldottá vált; a megfelelő technológiák vagy már rendelkezésre állnak, vagy a fejlesztés érett stádiumában vannak. A most építés alatt álló szenes erőművek az EU-ban már magas hatásfokúak, és úgy kerülnek kialakításra, hogy a későbbiekben a széndioxid leválasztás megoldható legyen. A jelenlegi szénhidrogén árak mellett az egyes azokból előállított termékeket, már a szénből is versenyképes áron lehet előállítani. A szén mint kiinduló alapanyag esetében a berendezés és technológia jelent nagyobb költséget. Amíg a szénhidrogének esetén 80% a nyersanyag és 20% a technológia költsége, addig a szén esetében 80% a technológia és 20% a nyersanyag. Ebből az következik, hogy az európai berendezés gyártók kaphatnák meg a szénhidrogén

importőrök bevételeinek nagy részét, ezzel foglalkoztatást, konjunktúrát, kutatást fejlesztést generálva. Így lehet a fizetési mérleghiányt belső munkahelyekké és tartós foglalkoztatássá konvertálni, hiszen a nyersanyag bányászatán kívül a technológiák rendszeres üzemeltetése, karbantartása és felújítása rendszeres

rendelésállományt jelent. A szén segítségével egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a valódi biomassza , valamint a cseppfolyós és szilárd hulladékok feldolgozása is együttégetés  vagy együttes gázosítás esetén a feldolgozó berendezések olcsóbbak, és a nyersanyag előkészítés is lényegesen egyszerűbbé válik. Az atomerőművek éjjeli árama, a szél és vízenergia stb. hidrogénné alakítható vízbontással, és ez a szénnel  vagy széndioxiddal együtt metanollá kombinálható. Ez a költséges és veszélyes hidrogénre tervezett infrastruktúrát lényegesen leegyszerűsíti.

A metanol mind az energiaipar, mind a vegyipar jól tárolható és alkalmazható köztes vagy végső anyaga lehet. A jövőben a széndioxid visszaalakítása pl. metanollá - a CCR (Carbon Capture and Recycle) - nagyobb teret nyer, mint a most propagált CCS (Carbon Capture and Sequestration, azaz földalatti betárolás) technológiák, amik az olajiparban már régen beváltak. A CCR területén nagy erővel folyik a kutatás, és mostanában a laborkísérleteket meghaladó ipari alkalmazások is épülnek. Ennek úttörője Oláh György, Kaliforniában élő magyar kémikus. Ha ebbe belegondolunk, akkor a széndioxid a CCR-ral összefüggésben megújuló energiaforrásként sorolható be.

Az EU nyersanyag politikája arról is szól, hogy a világban szabadon hozzá kell tudni férni az erőforrásokhoz. Ez a tézis nem valósul meg, mivel a nyersanyagok és energiahordozók feletti rendelkezési jog egyre kevesebb multinacionális és nemzeti kézben koncentrálódik, a piac az elképzelt nyitottság és szabad verseny helyett egyre több monopolisztikus vonást vesz fel, és a tendencia sem a nyitás felé mutat. A nyersanyag és energiapolitika megtakarításokra, és anyag visszaforgatásokra vonatkozó részén nincs min vitatkozni. Egyet lehet érteni

a belső nyersanyagforrások jobb hasznosítására, az ezt korlátozó túlzó környezetvédelmi, és egyéb adminisztratív akadályok lebontására irányuló törekvésekkel. Ezek az elképzelések munkahelyeket teremtenek, és csökkentik a külső függőséget. Nagyon sok pro és kontra érv elhangzik a világ klímájának felmelegedés elleni védelmére,

különös tekintettel az emberi tevékenység  és természet által okozott hatások arányáról és összefüggéseiről.

Az EU környezetvédelmi szabályozása azonban elég képmutató módon nem veszi figyelembe az általa  felhasznált anyagoknak a kitermelés helyén keletkező kibocsátási értékeit.

Tipikus példa erre a CO2 számbavétele ahol pl. a földgáz esetében az alkalmazás pl. égetés helyén felmerülő direkt kibocsátási érték kerül elszámolásra, míg az ennek kb. kétszeresét kitevő indirekt értékek a kitermelő országban kerülnek elszámolása.

Ezzel az európai országok ingyenesen tesznek szert a CO2 kvótára, mivel a kitermelő országok általában nem EU tagországok, így ösztönzik a tagállamok vállalatait a minél nagyobb behozatalra, és növelik a külső függőséget és a fizetési mérleg hiányát, miközben az előtérbe állított és hivatkozott klímacélokhoz ezzel negatívan járulnak hozzá.

Magyarországra mindez fokozottan érvényes a 10,6 mrd tonnás lignit és szénkészletből évente kb. 9 mió tonnát hasznosítunk, és több mint 2 mió tonnát importál az ország elsősorban kokszolható, de erőműi minőségben is. A magyar fizetési mérleg hiánya jelentős részben az energiahordozók importjából adódik, amit más árucikkekkel sem sikerült egyensúlyozni. Egy jó példa erre a Dunamenti és a Mátrai erőmű, ami kb. azonos időben épült meg nagyjából 8 mrd Ft-ért. A Dunamenti kissé nagyobb teljesítményű és szénhidrogén alapú. Ennek az évek során felhasznált tüzelőanyag import költsége mai árakon számolva 12 mrd Euró. Ha azonos alapokon számolunk és a kibocsájtott villamos energiamennyiségre vetítjük, akkor a Mátrai erőmű, ami lignitbázison működik, 19 mrd Euró értékű hazai a fizetési mérleget nem rontó tüzelőanyagot használt fel. A korábbi szenes infrastruktúra bezárása a 15 USD/hordó-s olajárak és a megfelelő földgáz árak mellett történt, és abban a reményben, hogy az elveszett munkahelyek pótolhatóak lesznek. A korábbi 30 millió tonna éves széntermelés a negyedére csökkent. Csehországban nem építették le ilyen drasztikusan a szénbányászatot, így  a foglalkoztatás sem sínylette meg a váltást. Az olajár jelentősen megnőtt, a régi munkahelyek kiesését más ágazatok nem pótolták, a fizetési mérleget más termékekkel nem sikerült egyenesbe hozni.

Gyakori hazai felvetés, hogy az EU nem nézi jó szemmel a szenes alkalmazásokat. Az EU-ban több irányzat van. Létezik a szénlobby, vannak kezdeményezések a szén mint vegyipari alapanyag ismételt bevezetésére IBI /közép-német vegyipari kezdeményezés Leuna központtal/, FENCO nemzetközi együttműködés a tisztaszén meghonosítására az EVN aktív közreműködésével. A szász gazdasági minisztérium előtt ott áll a bánya csille tele szénnel. A 4 mió lakosú tartomány GDP-je megegyezik a magyar GDP-vel, és 70%-ban szénre alapozzák gazdaságukat, de más német tartományokat is a barnaszén /lignit éltet. Saját képviseletükön külön lobbisták foglalkoznak érdekeik érvényesítésével. EU kutatási programok is támogatják a tisztaszenes és CO2 leválasztásos programokat.

A hazai EU törvény fordítás egyenesen levágja az eredeti szöveg kutatás-fejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, környezetvédelem támogatását megengedő félmondatot.

A villamos energiatárolás az atomerőműből ill. pl. a szélerőművekből nálunk sem megoldott, erre lehetőséget kínál a szénnel közös eljárások bevezetése.

Németország megépíti az Északi Áramlat saját gázvezetékét, 9 mrd Euróért de azon az Oroszországban saját vegyesvállalat által kitermelt földgázt viszi haza., fedezve ezzel saját fogyasztásának 60-65%-át.

Magyarországnak lehetősége lenne a széntermelés felfuttatására a tiszta széntechnológiákkal való alkalmazásra , megnövelve és olcsósítva a hulladékkezelés és biomassza mennyiségi felhasználását, és lehetőséget kínál a villamos energiatárolásra metanol formájában. A program lehetővé tenné, hogy a fizetési mérleghiány  az energiahordozók tekintetében jelentősen csökkenjen és a foglalkoztatás lényegesen emelkedjen. Most még élnek azok a régi szakemberek, akikre a fejlesztéseket alapozni lehet. Néhány éven belül az a jelentős geológiai munka és fúrásmennyiség, ami papír alapon még talán rendelkezésre áll, teljesen elenyészik, mivel az azt  értő geológusok hiányában már nem lesz lehetséges ezeket feldolgozni. Az elvesztés pedig alapvetően új kutatásokat fúrásokat igényel majd, az ilyen jellegű kapacitások szűkössége miatt főleg importból. Bár a program átfutása 8 éven túl is tarthat, addig is reménnyel töltheti el az „elfelejtett” bányavidékeken élő embereket.

Miután a széndioxid leválasztása és átalakítása technológiailag reális alternatíva, és a ma már működő megoldások korszerűsítésén dolgoznak világszerte, ezért a CO2 tulajdonképpen  haszonanyag és megújuló energiaforrásnak tekinthető a jövőben belátható időn  még a program kifutása előtt .

 

Néhány összehasonlító adat a világból:

 

széntermelés és felhasználás 1 főre vetítve:

USA kb 3,3 tonna Kínában kb 2,4 tonna. Németország kb 3 tonna, Csehországban kb 5,8 tonna , Lengyelország 3,70 tonna, Magyarország 0,9 tonna

 

Szén és földgáz összehasonlítás egyszerűsített adatokkal :

 

A mennyiségek persze ez nem azonos energiamennyiségeket takarnak

(kb. 10-25 GJ/tonna)a szén ára (a lignit ára akár a fele is lehet)max .3-4 Euro/GJ  

nálunk a gáz ára 350 USD/ 1000 m3 azaz 34 GJ kb.10 USD/GJ =    7,9 Euró /GJ

A példa kedvéért legyen egységesen a szén 10 GJ/tonna(3,5 Euró/GJ) 35 Euróért

Ezzel 1 tonna szén 35 EUró az ennek megfelelő 10GJ /294 m3öldgáz 79 Euró

A szénnek komoly foglalkoztatási és adótartalma van.

A földgáz nagyjából mind import.

1 tonna szén 10 millió emberre vetítve 350 millió Euró

(foglalkoztatási és adóvonzatokkal)

ennek  megfelelő földgáz importja        790 milló Euró

 

10 millió emberre vetítve a német termelési szinten (3 t/fő) évi 2,1 t/fő lehetne a növekmény és ez 1,659 mrd Euróval javítaná az éves fizetési mérleget és 0,735 mrd Euróval nagyobb

lehetne a GDP a belföldi termelés és kereslet az ehhez tartozó foglalkoztatással ill. adóbevétellel ami kb. 1/3-40% a termelési értékre vetítve.(242-294  mió Euró)

 

Ha ez lenne a cél, akkor a bányanyitásokat  kb. 8 év alatt lehet megvalósítani, és hozzávetőlegesen 2,4-3 mrd Euróra becsülhető a beruházás (20 mió tonna/év) a szénfeldolgozás korszerű módjának  bevezetése ugyanerre a mennyiségre 10-20 mrd Euró között becsülhető.

A közvetlen munkaerő foglalkoztatási hatása a bányászatban kb. 15 000 fő

közvetve pedig ennek további négyszerese összesen kb. 80 000 fő tartósan.

A beruházási periódusban pedig ennek többszöröse várható.

A fenntartás során további korszerű technológiák, iparágak honosodnak meg.

 

Magyarország már volt ezen ill. nagyobb termelési szinten.(38 millió tonna/év).

A cseh szint (5,8 t/fő) nem reális, de így összehasonlítva évi 3,871 mrd  Euróval lenne jobb a fizetési mérleg és 1,715 mrd  Euróval  nagyobb a belföldi termelés és kereslet.

Ez persze nagyon egyszerűsítve van az összehasonlíhatóság kedvéért.

(Szénminőség, szenes alkalmazások hatásfoka, beruházási költségek, stb.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu