Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


A távhőszolgáltatásnak lesz jövője
Frissítve: 2014. június 12.
Szerző: Kamarás Béla
A 2001 évi statisztikai adat alapján hazánkban 97 távhőrendszer üzemelt. Városainkban a lakások és az intézmények hőigényét jelentős arányban távhővel elégítjük ki. Ez a távhőrendszer: - biztosítja a települések korszerű hőellátását, - jelentősen hozzájárul a település környezetvédelmi feladatai megoldásához /levegő tisztaság, tüzelőanyag szállítás-tárolás stb./ - nagyobb távhőrendszerekhez kiépített kapcsolt energiatermelés jelentős energia megtakarítást eredményez Alapvető kérdés, hogy a távfűtés versenyképességét csökkentő intézkedések a távfűtés jelentőségének csökkenése következtében lemondhatnak-e az önkormányzatok ezen előnyökről?

Történeti visszatekintés

Hazánkban a távhőrendszerek döntően a 60-70-es években létesültek. Először a városokban üzemelő széntüzelésű erőművekből indult el a szolgáltatás.

A hőigények kielégítését ellennyomású villamos energia termeléssel kapcsolták össze. Ebben az időben került kifejlesztésre a változó ellennyomású „Magyar Fűtőturbina” / kelenföldi erőműben 2 db, tatabányai erőműben 2db, komlói erőműben 1 db, pécsi erőműben 1db/. Ezek közül a legkorszerűbb megoldáskent Pécsett épült be a 180t/h gőznyelésű, 100bar 540oC kezdő jellemzővel a változó ellennyomású turbina.

A távhőszolgáltatás gazdaságos üzemeltetését megrázta, amikor 2005. január 1-el megszűnt az olcsó szénre épült távfűtés, és más lehetőségek hiányában a drága gáztüzelésre kellett áttérni, jelentős beruházási költséggel.

A gázalapú tüzelőanyag energetikailag korszerűbb megoldásokat tett lehetővé. Gázmotorok épültek be, nagy távhőrendszerekhez kombinált ciklusú megoldások létesültek. Ezen rendszerek lehetővé tették, hogy a kapcsolt energia termelés során növeljék az értékesebb villamos energia kiadás részarányát.

A magyar villamos energiarendszer rugalmatlansága azt eredményezte, hogy a kapcsolt energia termelés feltételeit rendelkezésekkel korlátozták, szankciók születtek az éjszakai /völgy, mélyvölgy /energia termeléssel kapcsolatban.

Tekintsük át gondolatban, hogy az elmúlt 50 év alatt a gazdaságos távhőszolgáltatás érdekében a városoknak milyen jelentős műszaki változtatásokat, beruházásokat kellett megvalósítani.

Távhőrendszerek áttekintése:

A 2001 évi statisztika szerint:

                  54 távhőrendszer hőfelhasználása.             kisebb, mint 100TJ/év

                  34 távhőrendszer hőfelhasználása            100-1.000 TJ/év

                    9 távhőrendszer hőfelhasználása.             nagyobb, mint 1.000TJ/év

A 100TJ/év /12MW/ alatti hőigény mellett gázmotorok beépítését csak az előnyös helyi adottságok indokolhatják.

A 100-1.000 TJ/év /12-120MW/ közötti hőigények esetén a gázmotorok beépítését célszerű megfontolni, sőt a 120MW csúcsigény esetén már a kombinált ciklusú rendszer kiépítése is gazdaságos lehet.

Az 1.000TJ/év feletti hőigény mellett már a kombinált ciklusú megoldás a célravezető.

A továbbiakban a távhő rendszerekhez illesztett kapcsolt energia termelő rendszereket ismertetem három műszaki megoldást bemutatva.

A bemutatás során használt megnevezések:

                     1./ Ellennyomású turbina

                      2./ Gázmotorok

                     3./ Kombinált ciklusú rendszer

 

A három példában:

- azonos csúcshőigényű /200MW/ rendszert választottam,

- azonos az éves hőigény / 544.824 MWh /év közel 2.000TJ/év/

- a nyári HMV hőigénye 18 MW.  

A műszaki-gazdasági vizsgálatom kizáróan az energia felhasználásra, annak költség elemzésére tér ki. Nem kerül vizsgálatra a beruházási költség, az éves üzemeltetési és karbantartási költség. Az energia költségek vizsgálata földgáz energiahordozóra épül,  mivel a hazai távfűtés döntően földgázt használ fel. A hődíj – az elvárás szerint - azonos a földgáz árával. A villamos energia termelés hatásfokát 33%-ra választottam, így a villamos energia értékesítés árában a változó költség a tüzelőanyag árának háromszorosa:

 

                           Tüzelőanyagár /hődíj/                villamos energia ára

                         2.000  Ft/GJ = 7,2 Ft/kWh     6.000  Ft /GJ =  21,1 Ft/kWh 

                         2.500  Ft/GJ =  9.0 Ft/kWh    7.500  Ft/ GJ =  27,0 Ft/ kWh

                         3.000  Ft/GJ = 10,8 Ft/kWh   9.000  Ft/ GJ =  32,4 Ft/ kWh

 

A választott három példa során ismertetem:

- Megoldások kapcsolását, termelési adatait,

- Kapcsolt energia termelés értékelését,

- Távhőrendszerek  értékelését.

 

Megoldások kapcsolása, termelési adatai

 

Ellennyomású gőzturbina

 

                                 1. ábra 

 

                                 2.sz. ábra

A kazánban /100bar, 540oC/ termelt gőzt a változó ellennyomású turbinán kapcsolt energia termeléssel /92MW hőenergia, 31MWvillamos energia/ értékesíti. Ezzel a megoldással az éves hőigény 70%-át fedezi.

A forróvíz kazán a nyári HMV és a fűtési csúcs hőigény fedezésére szolgál.

Számításaim alapján az éves hőmérleg MWh/év-ben.

 

                                 Ellennyomású        Forróvíz            Összesen

                                     turbina                kazán

Hőenergia            374.328 /60%/        170.496 /90%/     544.824 /67%/

Villamos energia 125.904 /20%/            -------               125.904  /15%/

Veszteség            125.058 /20%/          18.944 /10%/     144.002 /18%/

Tüzelőanyag       625.290/100%/      189.440 /100%/    814.730 /100%/ 

 

Gázmotorok

 

                                                              3. sz. ábra

 

 

                                                             4. sz. ábra

 

 

 

 

 

A gázmotorok döntően a HMV-et fedezik, mely a hőigény 30%-a

A forróvíz kazánnal történik a fűtési hőigény kielégítése.

A győri erőmű adatait felhasználva a hőmérleg MWh/év-ben.

 

                                 Gázmotorok      Forróvíz kazán         Összesen

Hőenergia             157.680 /38%/      387.144 /90%/    544.824 / 66 %/

Villamos energia  173.448 /42%/          ----------           173.448 /20 %/

Veszteség               82.782 /20%/        43.016 / 10%/    125.796 /14 %/

Tüzelőanyag         413.910 /100%/    430.160 /10%/     844.070 /100%/

 

Kombinált ciklusú rendszer

 

                                                       5. sz. ábra

 

 

                                                            6. ábra

                                

A gázturbina-gőzturbina blokkból történik a teljes hőigény 70%-ának kiadása.

A forróvíz kazán a nyári HMV és a fűtési csúcshőigény fedezésére szolgál.

A miskolci távhőrendszer korszerűsítésére elkészített pályázatom adataira épül ezen változat hőmérlege MWh/év egységben.

 

                             Kombinált ciklus  Forróvíz kazán           Összesen

Hőenergia             374.328 /34%/      170.496 /90%/       544.824 /42%/

Villamos energia  477.132 /43%/           ---------              477.132 /37%/

Veszteség             254.064 /23%/        18.944 /10%/       273..008 /21%/

Tüzelőanyag      1.105.524 /100%/     189.440/100%/  1.294.964/100%/

 

Kapcsolt energiatermelés értékelése

 

                                                           7. sz. ábra

A 7 sz. ÁBRA mind három kapcsolt energiatermelő berendezés értékelését mutatja be.

A tüzelőhő oszlop a hőenergia, a villamos energia és a termelés veszteség  arányát ábrázolja, mely egyúttal a tüzelőanyag költségét /100%/ is szemlélteti.

Az árbevétel oszlop a hőenergia /azonos a tüzelőhővel /, a villamos energia /a tüzelőhő háromszorosa / árbevételeit ismerteti.

Mind három változatban a veszteség közel 20% /kazán, turbina hatásfok, villamos önfogyasztás stb./

 

Ellennyomású gőzturbina

Ezen megoldás hátránya, hogy arányaiban nagyon kicsi a villamos energia értékesítés, annak árbevétele. A kapcsolt energia termelés mutatója a „szigma”0,33.

A tüzelőanyag gazdálkodásban az árbevétel 20%-al több a tüzelőanyag költségnél.

 

Gázmotorok

Jelentős a villamos energia értékesítés /”szigma „ 1,10 /, mely eredményeként 64%-os többlet bevétel jelentkezik .Ez a 64%-os haszon bőven fedezi a kapcsoltan termelt távhő költségét.

 

Kombinált ciklusú rendszer

A kedvező „szigma” /1,27/ jelentősen növeli a villamos energia árbevételét. A gőzturbina kondenzációja kis mértékben növeli a veszteséget /23%/.

A  63%-os haszon többszöröse a kiadott hőigénynek /34%/. Nyáron a blokk minimális hőértékesítés /HMV/ mellett kondenzációs villamos energia termelésre képes.

Az előbbiekből megállapítható, hogy a gázmotoros és a kombinált ciklusú rendszerek villamos energia kihozatala kedvező /1,10 ill. 1.27/.  Figyelembe kell azonban venni a teljes távhő rendszer értékelésénél, hogy ezen berendezésekkel a teljes hőigényből milyen részarányt képviselnek.

 

Távhőrendszerek értékelése

 

                                                          8. sz. ábra

 

Ellennyomású gőzturbina

Az ellennyomású buy rolex replica turbina a hőigény 70%-át fedezi, a haszon 20%.

Ezen értéket kis mértékben tovább rontja a forróviz kazánnal biztosított hőigény /30%/, így a haszon csupán 12%.

 

Gázmotorok

A kapcsolt energia termelésnél jelentkező 64% -os haszon a hőigény csupán 30%-át érinti.

Jelentős a forróvíz kazánból kiadott hő /70%/ és ez a hasznot 25%-ra csökkenti.

 

Kombinált ciklusú rendszer

A kombinált ciklusú rendszer 63%-os hasznot eredményez, mivel ezen rendszerből a hőigény 70%-át fedezik, a teljes rendszer 53%-os többlet eredménye bőven fedezi a hőigény /42%/ költségét.

 

Az ellennyomású gőzturbinás és a gázmotoros rendszerben jelentkező haszon /12-25%/, melyet még megosztva a hő és villamos energia termelés között, jelentős távhőár csökkenést nem eredményez. A kombinált ciklusú rendszerből szolgáltatott távhő versenyképes hőárat jelent.

 

Minden elemzés annyit ér, melyből levont következtetések a jövő számára előrelátó. Vegyük csokorba azon intézkedéseket, melyek a távhő jövője szempontjából megfontolandók.

 

 

Megfontolandó intézkedések

Korszerű ellennyomású gőzturbinás rendszer

Az elemzés kimutatta, hogy még a legkorszerűbb /100bar,540oC / megoldásnál is alacsony a villamos energia értékesítés részaránya /”szigma „ 0.33/.Az egész rendszert tekintve a tüzelőanyag gazdálkodásban csupán 12%-os haszon érhető el. Ez a rendszer jól működött a kedvezőbb hőárú szén tüzelőanyag esetén.

Megoldásként, amennyiben ezt a rendszert fenntartjuk olcsó tüzelőanyagra kell áttérni. Ezért választotta a pécsi erőmű a bálás tüzelőanyagra épülő biokazán beépítését jelentős beruházási költséggel.

Korszerűtlen ellennyomású gőzturbinás rendszer

A távhőhöz kapcsolt - alacsony kezdőjellemzővel üzemelő - gőzturbinás rendszerek „szigma” értéke 0,17 értékre becsülhető. Előző elemzésekből kiolvasható, hogy a teljes távhőrendszerre vetítve gyakorlatilag haszon nem jelentkezik. Ki kell jelenteni, hogy ezen megoldásokkal a távhő ára nem javítható.

 

Javasolható, hogy ha a rendszerben a HMV ellátására buy iwc watches már beépültek a gázmotorok, a fűtési hőigényeket a földgáznál jelentősen olcsóbb bioenergiával /esetleg kapcsolt energia termelés nélkül is / célszerű megoldani. Javaslom a komlói erőműbe 2009 végén beépített 20 MW-os biokazán ötletes kivitelezését megismerni.

 

Nem a város tulajdonában lévő gázmotorok

A gázmotorok jelentőségét az előbbiekben bemutatott elemzés ismerteti. Hangsúlyozom, hogy az ott elvégzett megállapítások kisebb csúcsigényű /20-50 MW/ rendszerekre is helytállóak, ugyanis a kisebb gázmotorok  „szima” mutatói is kedvezőek.

Azok az önkormányzatok hibát követtek el, melyek fejlesztési alap hiányában vállalkozóknak átengedték a gázmotorok beépítését és ennek következtében a hasznot is ők viszik el. Sajnos az elmúlt években a kormány ehhez hatékony segítséget nem adott.

 

Kiemelem, hogy a kapcsolt energia termelés potenciálja a távhő, mely az önkormányzatok tulajdonában van, ezért a haszon is őket illett meg. A kapcsolt energia termelés cisco 640-760 test hasznát egyedül csak a távhő élvezheti.

Ezzel kapcsolatos jogszabály változásra van szükség. A jogszabály vegye figyelembe azt az elvet, melyet a városokban a megváltoztatott parkolási rendeletnél az önkormányzatok alkalmaztak.

 

Nagy távhőhöz kombinált ciklusú rendszert kell beépíteni

Az elemzés kimutatta, hogy 53%-os haszon jelentkezik a tüzelőanyag gazdálkodásban. Ennek eredményeként a haszon nagyobb, mint a kiadott hő /34%/. A tüzelőanyag gazdálkodás terén ezen cégek jelentős haszonra tesznek szert /Miskolc, Debrecen, Budapesten három erőmű, Nyíregyháza/, A győri távhő rendszerhez is kiépíthető ez a megoldás. A tatabányai távhőhöz ezen technológia beépítése is célra vezető lehet.

Az energia területén – beleértve a távhőt is – nincs kidolgozott irányelv. Miskolc város távhőrendszerének korszerűsítésére pályázatot adtam be, melyben kombinált ciklusú rendszert javasoltam. Első lépcsőben mégis gázmotor kapacitás épült be, később ezen döntést felülvizsgálva, pályázati javaslatommal egyezően kombinált ciklusú rendszer épült be.

Nagy távhő rendszerekhez célszerű a korszerű kombinált ciklusú rendszer beépítése. Ezen rendszerekből kiadott távhő díjának a tüzelőanyag /gáz/ ára alatt kell lenni.

 

Villamos energia völgyben a kapcsolt energia termelés csökkentése

A bemutatott példák igazolják, hogy a távfűtéssel  kapcsolt energia termelés 80%-os hatásfokkal történik. A 200MW-os olaj-gáz tüzelésű blokkok 33% körüli hatásfokkal termelnek kondenzációban villamos energiát. Az előbbiekből megállapítható, hogy a kapcsolt energia termelés jelentős primer energia 220-701 dumps megtakarítást eredményez.

A „mély völgyben” fizetett 3Ft/ kWh –ás  tarifa arra kényszeríti a hőszolgáltatással  kapcsolt villamos energia termelőket, hogy ezen időszakban a termelést csökkentsék. A beépített kapcsolt energia termelő kapacitások emiatt csökkentik kihasználásukat és a kedvező primer energia megtakarítás is sérül.

Távlatban fel  kell oldani a rugalmatlan villamos energia termelés kötöttségeit. Ezen problémán segítene, ha megvalósulna a szivattyú tározós erőmű.

Távhő rendszerekhez hőtároló beépítése

Célként kell megfogalmazni, hogy a beépített kapcsolt energia termelő berendezések közel 100%-os kihasználását biztosítani kell, mellyel jelentős energia megtakarítás érhető el. A fütőblokkok kihasználása növelhető, hogy ha a termelt hő egy részét tárolni lehet. Meglévő rendszerekhez kiépített hőtárolók igazolják annak gazdaságosságát. Egyes replica bally handbags esetekben megoldásként szóba jöhet, a megfelelő tisztítás után a használaton kívüli olaj-pakura tároló tartályok bekötése a távhő rendszerbe.

A tárolók beépítéséhez állami támogatásra van szükség, hiszen azzal a villamos rendszer rugalmassága nő.

Összefoglalásként kiemelem, hogy az előbbiekben elvégzett elemzések és az azokra épülő megfontoló intézkedések a távhőrendszerek energetikai kérdéseivel foglalkozott. A döntések meghozatala előtt teljes költség how to pass ccie lab vizsgálatra van szükség, mert csak így biztosítható a távhőszolgáltatás jövője.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu