Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Távhőszolgáltatási konferencia és kiállítás
Frissítve: 2010. augusztus 30.
Szerző: Sigmond György
A MaTáSzSz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) ebben az évben április 21 és 23 között Velencén, a Velence Resort & Spa szállodában tartotta szokásos tavaszi, kiállítással egybekötött szakmai konferenciáját. A különleges környezetben fekvő vadonatúj és színvonalas szálloda vonzó környezetet teremtett a konferenciához, amelyen a meghívott vendégekkel együtt 175-en vettek részt. 19 cég jelentkezett kiállítással, egy cég pedig helyhiány miatt csak poszterekkel. A konferencia jelentőségét mutatja, hogy védnökséget vállalt felette a két nagy energetikai egyesület: a Magyar Energetikai Társaság (MET) és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) is.

A konferencia jelmondata: „Környezetbarát és költségkímélő távhőszolgáltatásért” a távhőszolgáltatás jelenleg legaktuálisabb kérdéseire utalt. Ezzel összhangban a konferencia főbb témái az alábbiak voltak:

·        A magyar energetika aktualitásai, ezen belül

-         energiapolitikánknak,

-         az energiahordozó-piacok szabályozásának,

-         a távhőszolgáltatásnak időszerű kérdései;

·        távhőpiac-fejlesztés, versenyképesség,

·        a mérés, szabályozás és költségmegosztás aktuáliskérdései,

·        energiatakarékosság, támogatás,

·        alternatív energiahordozók a távhőtermelésben,

·        a kapcsolt energiatermelés aktuális problémái,

·        a távhőszolgáltatás jogi szabályozásának aktualitásai,

·        egyéb, a távhőszolgáltatást érintő időszerű problémák, feladatok.

A konferenciát dr. Uhri László, a MaTáSzSz elnöke nyitotta meg.

A konferencia előadásainak rövid ismertetése

 A megnyitó előadást Lángfy Pál, a Magyar Energia Hivatal Távhő Engedélyezési és Felügyeleti Osztályának vezetője tartotta „A távhő aktuális kérdései” címmel. Ismertetett egy, a MEH-ben elvégzett távfűtési benchmark költségvizsgálatot, amely során a távhőszolgáltatókat az ellátott lakások száma szerint, továbbá annak alapján csoportosították, hogy van-e kapcsolt energiatermelés vagy nincs. A vizsgálatot átlagosított lakásméretre végezték. Az az érdekes eredmény adódott, hogy a kisebb távhőszolgáltatóknál (3000 lakás alatt) átlagosan nem olcsóbb vagy (700 lakás alatt) drágább a távhő ott, ahol van kapcsolt energiatermelés. Megnézve az adatokat azonban az látszik, hogy az egyes kategóriákon belül igen nagy, a négy kategóriából háromban csaknem kétszeres a szórás, ami számomra azt mutatja, hogy igen nagy szerepe van a helyi viszonyoknak. Reálisabb értékelést az adhatna, ha azt is megvizsgálnák, hogy kapcsolt energiatermelés nélkül hogyan alakulnának az árak ugyanezekben a rendszerekben. Ezért nem tartanám szerencsésnek, ha a Hivatal az árellenőrzési döntéseinél kizárólag erre a vizsgálatra támaszkodnék.

Az előadás a továbbiakban az energiatakarékosságról és a megújuló energiák alkalmazásáról szólt. Mindkettőnél elsődleges a pénzügyi forrás biztosítása. Az energiatakarékosság emellett csökkenti a megújulók és a kapcsolt energiatermelés hőpiacát. A feltételezett csökkenés (2016-ig 50 %) azonban szerintem túlzott mértékű, a jelenleg alkalmazott technológiákkal ezt a teljes távfűtött épületállomány korszerűsítése mellett sem lehet elérni, és 5 év alatt a finanszírozás sem tűnik megvalósíthatónak.

A KÁT-rendszer megszűnése után, miután a szabadpiacon rosszak a kapcsolt termelők értékesítési esélyei. Az előadó szerint a távhőellátás megtartása és fejlesztése szempontjából a helyi energiapolitika, az önkormányzatok szerepének a növelése lehetne az orvosság.  Én ebben is szkeptikus vagyok.

Bede László, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. gazdasági igazgatója, a MaTáSzSz közgazdasági munkabizottságának az elnöke részben hasonló témáról, a távhőszolgáltatás díjmegállapításának a tapasztalatairól beszélt. Ő a nagy legnagyobb távhőszolgáltatók közül 22-t választott ki, azok díjait és díjszerkezetét hasonlította össze, majd különböző szempontok szerint elemezte. A vizsgálat azt mutatja, hogy bár az éves nettó távhőszolgáltatási díj szempontjából élen álló távhőszolgáltatók közül az első háromban a saját hőtermelés meghaladja az 50 %-ot, e szerint osztályozva a cégeket mégsem lehet egyértelmű tendenciát megállapítani, mert nagy a szórás. Az alapdíj aránya az éves költségeken belül átlagosan 30 %, de az értékek 60 és 78 % között szórnak. Ezt követően az előadás a díjban feltüntetendő költségelemeket mutatta be 11 cég összehasonlításával. Ismertette, hogy szerinte milyen előnyei vannak a díjautomatizmusnak, és bemutatta a debreceni gyakorlatot.

Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia társaság elnöke a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétele (KÁT) meghosszabbításának eddigi tapasztalatait mutatta be. Eddig a kérelmeknek 56 %-át utasította el különböző szempontok alapján a MEH. A szabályozásnak deklarált célja, hogy már 2011-ben a 2009-es érték 40 %-ára, 2015 végéig pedig teljesen megszűnjék a KÁT. A jelenlegi piaci viszonyok azonban nem teszik lehetővé a kapcsoltan termelt villamos energia piaci értékesítését, és az egyéb értékesítési lehetőségek (rendszerszintű szabályozás, közvetlen értékesítés) is korlátosak. A következmény a kapcsolt termelők leállása lehet, aminek a következménye a CO2-kibocsátás és a primerenergia-felhasználás növekedése, befagyott költségek keletkezése. A kapcsolt energiatermelésnek a távhőszolgáltatásban kiemelkedő szerepe van. A termelők leállása a távhő-árak 20-50 %-os növekedését eredményezheti. Ennek következtében 2001-től romolhat a távhőellátás versenyképessége, ami újabb leválásokhoz, végső soron szanálásokhoz vezethet.

Popovics Attila, a Nettcalor Kft. ügyvezetője szintén a KÁT megszűnésének a következményeiről beszélt. A „mérkőzés közben” megváltoztatott szabályoknak sok termelő nem tudott eleget tenni. A villamosenergia-piaci szempontok érvényesítése mellett teljesen figyelmen kívül hagyták a távhő-szektor szempontjait. 1 millió ember számára válhat kiszámíthatatlanná a távhőszolgáltatás.  Az 5 MW-nál kisebb termelők a villamosenergia-piacon nem tudnak érvényesülni. Nem született meg a Vet. 170. § (1) 24.-ben előírt zöld bizonyítvány-rendszer. A mai árak mellett a kiserőművek számára csak a hőtermeléssel kapcsolt üzem képzelhető el. Elsősorban a közvetlen értékesítés, és más helyi értékesítési formák jöhetnek számításba, kiemelten a Stadtwerke-szerű gazdasági alakulat az önkormányzati intézmények részvételével. Ezekhez azonban jelentős jogszabály-módosításokra van szükség.

László György, a MaTáSzSz alelnöke „Integrált gondolkodás az energetikában, a távhőszolgáltatás szerepe” címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy a gazdaság bármely területét vizsgáljuk, a piac az összes területet és az összes szereplő együttese. A verseny nem cél, csak eszköz, ha nem valósítja meg a céljainkat, akkor be kell avatkozni. Az energetikában a mai gyakorlattal ellentétben végfelhasználói szempontú megközelítés kell. Emellett a többi szereplőt: a fogyasztás típusát, az átalakítási technológiát és a primer energiaforrást is figyelembe kell venni. Az erőltetett verseny ellene hathat a célok elérésének. A magyar célok egy része: CO2-kibocsátás csökkentése, megújulók arányának növelése, energiahatékonyság növelése az EU-vállalásokból adódik. További nemzeti célok a primerenergia-felhasználás csökkentése, az ellátásbiztonság növelése, a fogyasztóvédelem, és az energia megfizethetősége. Jelenleg legfeljebb elkülönítve vizsgálják ezeket a kérdéseket, a többiekkel való összefüggések nélkül.  Sajnos a távhő az, ami ezekben a vizsgálatokban mintha nem is létezne. Pedig a fűtési hőenergia, akárcsak a villamos energia a szükségletek hierarchiájában alapvető szükséglet. A lakosság fűtésre mindig többet költ, mint villanyra, ezt a technológia-választásnál is figyelembe kell venni. Jelenleg a rendszer egyes elemeire vannak folyton változó vagy megszűnő támogatási rendszerek. A következményeket nem mérik fel. Azokat a piaci változatokat kell előnyben részesíteni, amelyek az egységnyi energiára vetített legkisebb támogatásból a legnagyobb primerenergia-megtakarítást és CO2-kibocsátás csökkentést érik el, figyelembe véve az ellátásbiztonságot, szabályozhatóságot, stb. is. A távhővel kapcsolatban megállapította, hogy az tulajdonképpen az energetika eszköze a klímavédelem szolgálatában, amely a fosszilis mellett a legtöbb megújuló és hulladék energia hasznosítására alkalmas. Dán példán mutatta be, hogy a kapcsolt energiatermelés bázisán működő távhő a legkevesebb CO2-kibocsátást biztosítja úgy, hogy a megújuló és/vagy hulladékenergia-arányt a hőtermelésben akár 30 %-ra lehet növelni. Ezért a távhőrendszerek fenntartásának és hatékony működtetésének a hosszútávú energiapolitikai célok figyelembevétele mellett nincs alternatívája.

Nemes Sándor, a második nap első előadója, a Tatai Távhő Kft. főmérnöke, a KÁT-ból kieső gázmotorok hasznosítására mutatott be példát. A gázmotort a Fényes források 23 C-os vizére telepített hőszivattyú hajtására lehet felhasználni. Ezzel akár évi 50 millió forint energiaköltség meg takarítható. Ez a megoldás máshol is alkalmazható, ahol van langyos vagy termálvíz (Eger, Tapolca).

Fekete Csaba menedzser, KPMG „A hőszivattyúk versenyképessége Magyarországon” című előadásában részletes áttekintést adott a hőszivattyúk fűtési célú alkalmazásáról, az egyes típusok elterjedését Európában, a várható elterjedést Magyarországon, néhány megvalósult hazai beruházás adatait, az üzemeltetéssel kapcsolatos tarifa- és Áfa-kedvezményeket. Gazdasági összehasonlítást készített átlagos adatok figyelembevételével gázkazánnal és hőszivattyúval ellátott társasházakra, és a FŐTÁV ZRt. távhő-tarifájára társasházak és családi házak esetében. Az összehasonlítás szerint jelenleg a teljes költség figyelembevételével a társasházak esetében a távhő versenyképessége a legjobb, családi házaknál (a távhőhöz képest mindössze 0,5 %-kal) a gázkazános fűtés. Társasházaknák a hőszivattyús fűtés a távhőnél a hőforrás függvényében 9-30 %-kal drágább, családi házaknál a gázkazánnál 37-46 %-kal. szerinte azonban a hőigények csökkenése a kis fix költségű gázkazánok számára kedvező. Nem vette azonban figyelembe, hogy a földgáz beszerzési árának várható növekedése viszont a nagyobb részben kapcsolt energiatermelésre alapozott távhő és a hőszivattyú számára előnyös (most nem beszélve a támogatási rendszerek változásáról). Szerinte viszont 2020-ig a CO2-kibocsátás csökkentés eredményeként a hőszivattyú már jóval olcsóbb lesz a távhőnél, és még inkább a gázkazánnál. A dolgozat azonban egyáltalán nem foglalkozott a hőszivattyúk távhőrendszerbe történő integrálásával.

Dr. Büki Gergely egyetemi tanár a biomassza-alapú távfűtés jövőjéről tartott előadást. Az előadás szerint a biomassza közvetlen tüzelőanyagként, fűtőműben, fűtőerőműben, kondenzációs erőműben, illetve a biogáz elsősorban fűtőerőműben hasznosítható hő és villamos energia termelésére. A biomassza árában az alapanyag mellett az önfogyasztás energiaigényét (villany, gázolaj) is figyelembe kell venni. Az előkészített és nem előkészített biomassza ára között igen jelentős árkülönbség van. Az egyedi gázfűtés helyett egyedi biomassza fűtéssel 1 kW teljesítményre vetítve 2600 h/év csúcskihasználásnál évente mintegy 10.000 Ft/év takarítható meg. Ugyanakkor az egyedi biomassza-fűtéssel szemben a biomassza-távfűtés – elsősorban az olcsó alapanyag miatt – csaknem 17.000 Ft/év megtakarítást érhet el. A biomassza-távfűtés az egyedi vagy távhő-alapú fűtéssel szemben a kettő összegét, mintegy 27.000 Ft/év megtakarítást eredményez. Fenti értékek 5-10 éves megtérülési idő figyelembevétele esetén. Biomassza kapcsolt energiatermelésnél a villamos teljesítményre vetített éves megtakarítás mintegy 36.000 Ft, és ennek az 5-10-szerese lehet a megengedhető többlet beruházás. A kisteljesítményű biomassza fűtőerőművek az alkalmazott technológia függvényében 0,2-0,3-as σ mellett mintegy 84 %-os mennyiségi hatásfokot tudnak elérni. Itt is számolni kell azonban a fajlagos hőigények csökkenésével. A kisteljesítményű biomassza fűtőerőművek is alkalmazhatók trigenerációs berendezésekben. A biomassza-tüzelésű fűtőművek és fűtőerőművek tömeges alkalmazásához nemzeti stratégiára van szükség. Ez lehetővé teszi a hazai gyártást és munkahelyteremtést, egyúttal a vidékfejlesztést, ugyanakkor elősegíti a földgáz-kiváltást és az energiafüggőség csökkentését.

Németh István, a körmendi Régióhő Kft. ügyvezetője előadásának címe „Hőtermelés faaprítékból, optimális költségszerkezet keresése” volt. Optimális költségszerkezetet önköltség-szinten, valamilyen kellően hosszú időtartamra (Élettartam, vagy pl. KEOP pályázat időtartama) kell vizsgálni. Az előadásban részletesen bemutatásra kerültek a biomassza-tüzelés egyes költségelemei. A faapríték kazán beruházási költsége mintegy ötszöröse a gázkazánénak. Ezt ellensúlyozza az olcsóbb energiahordozó. A bemutatott vizsgálat szerint a biomassza alkalmazása kb. 50 %-os kapacitás-kiépítésnél a leggazdaságosabb, ekkor az összes felhasznált energiahordozónak kb. 85 %-a a biomassza.

Morvai Ferenc, az Ökomorv Kft. ügyvezetője ismertette a saját fejlesztésű pellet-tüzelésű kazánok létesítésével eddig szerzett tapasztalatokat. Az Ökomorv Kft. részvénytársaságot kíván létrehozni, amely projekt-társaságokat alapítana a távhőszogáltató vállalatokkal elhasználódott földgáz-tüzelésű távfűtési kazánoknak pellet-tüzelésű kazánokra történő cseréjére. A részvénytársaság elvállalná a KEOP-pályázat elkészítését, a CO2-kvóták értékesítését. A részvénytársaság létrehozná a felhasználók közelében a pelletáló infrastruktúrát, amely lágyszárú mezőgazdasági hulladékot és pellet-kazánokért cserébe beszerzett importált fa tüzelőanyagot dolgozna fel. Terveik szerint mintegy 2 Mrd m3 földgázt tudnának kiváltani, miközben új iparágat és mezőgazdasági munkahelyeket hoznának létre. A fenti program végrehajtására az Ökomorv Kft. ajánlatot tesz az önkormányzatoknak.

Dr. Matolcsy Károly főosztályvezető (ÉMI) „Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások hasznosítása az új és felújított épületekben” című előadásának jelmondata, hogy „a fel nem használt energia a legolcsóbb”. A felhasznált energiának is minél nagyobb része legyen megújuló vagy kapcsolt. Egy kiváló családi ház energiafelhasználása a felét sem teszi ki egy átlagosnak. A legfontosabb energiahatékonysági beavatkozások a falak és a tető szigetelése. 20 cm-nél vastagabb hőszigetelésre van szükség. A különböző energiahatékonysági beruházások (napkollektor, napelem, biomassza, hőszivattyú, gázmotor) megtérülését kondenzációs gázkazánhoz célszerű viszonyítani.

Lakatos Tibor, a REÁL-ENERGO Kft. ügyvezető igazgatója több hőforrással rendelkező kiterjedt távhőrendszer optimalizálásáról tartott előadást. A feltételezés független rendszerek összekapcsolása és új hőforrások bevonása. A vizsgált rendszer közel 10.000 ágat és 130 hurkot tartalmaz. Az optimalizálás működési költségekre történik, és az eredményben kiadódnak a szükséges méretek, a hőszigetelés, meghatározható a szivattyúzási munka és a hőveszteség. Az optimalizálás a legkorszerűbb módszerekkel, egyszerűsítések nélkül történik. Bár a vizsgált rendszer nincs nevesítve, de ilyen kiterjedt rendszer csak Budapesten jöhet számításba, ahol sok évtized után talán tényleg megkezdődik a szigetüzemek felszámolása.

Lakatos Tibor Koronczai Györgyivel közösen tartott második előadásában a távhőellátási Európai Uniós pályázatok írásával kapcsolatos tapasztalataikat ismertette. Felhívták a figyelmet, hogy a 2009-2010-es időszakra még több, mint 6 milliárd forint rendelkezésre áll. A pályázatok eredményeként beruházási költségeket lehet megtakarítani, javítani lehet a távhő versenyképességét, új fogyasztókat lehet bekapcsolni és ezzel javítani a kapacitáskihasználást, új üzletágat (például klimatizálás) lehet megvalósítani, és a fogyasztói elégedettség is nőhet.

Keresztes Gáborné, a PÉTÁV Kft. csoportvezetője „Költségmegosztás az ügyfélpanaszok tükrében” címmel tartott előadást. A költségmegosztás a fogyasztók döntésén múlik. Ha ezt választják, köthetnek szerződést a hőszolgáltatóval vagy egy költségmegosztó céggel. A fogyasztóknak nő az érdekeltsége a költségmegosztásban, mert kimutatható megtakarítást eredményez. A költségmegosztással kapcsolatos problémákat a felhasználók sokszor akkor is a hőszolgáltatóra hárítanák, amikor költségmegosztó céggel vannak szerződéses kapcsolatban. Szükség lenne jogszabályra, de addig is a költségmegosztó céggel kötött együttműködési megállapodással és a lakók tájékoztatásával kell megoldani a problémákat.

Orbán Tibor, a FŐTÁV Zrt. energetikai igazgatója a távhőhálózathoz való szabad hozzáférés lehetőségét taglalta. A villamos energia- és a földgáz-piacon ez már nagyobb részben megvalósult. A távhő-piacon értelmezésében ez nem jelentene sem kötelező átvételt, sem szétválasztást, sem hőtranszfert, sem privatizációt, csak egy független piaci szereplő betáplálási jogát, és célja a felhasználói árak csökkentése a verseny révén, a hatékonyság növelése a hulladékhő (ideértve a kapcsoltan termelt hő) és a kisebb hőforrások bekapcsolási feltételeinek a javításával. Bár a távhőszolgáltatás gyakran csak egyszereplős, éles verseny van az egyéb fűtési módokkal. A távhőpiac kicsi, és a termék szállíthatósága is behatárolt. Egy rendszerben új hőforrások bevonása kiszoríthat hatékonyabbakat, megnövelheti a járulékos költségeket. A rendszereket nem arra tervezték, hogy sok kis hőforrást (pl. napkollektorok) fogadjanak be. Új tartalék-tartási modell kell. Rendszerszintű megítélés szükséges. Túl kell építeni a kapacitást. A növekvő kockázat visszatarthatja a leggazdaságosabb nagy kapcsolt termelőket. Hatékony piac csak elegendően nagy városokban jöhet létre. Ma már az épületektől is megkövetelik, hogy energiatermelők legyenek. A szabad hozzáférés révén több hulladék hőt lehet értékesíteni a távhőellátásban. Ez azonban nem feltétlenül eredményez alacsonyabb végfogyasztói árat, pedig az lenne a cél. Az új hőforrások bekapcsolásánál figyelembe veendő néhány fontosabb alapelv: a hő összköltsége nem növekedhet, az új forrás nem szoríthat ki megújuló és hulladék-bázisú vagy hatékony kapcsolt termelőt, a csatlakozás műszaki feltételeit biztosítani kell, a hőbetáplálás lehetőleg az előremenő ágra történjék. A FŐTÁV több rendszerében tervezi új – megújuló és geotermikus – források bevonását, ezek csökkenthetik a termelési költséget. 2009-ben a FŐTÁV összesen kb. 100 MW teljesítményt tudott volna befogadni télen és mintegy 7 MW-ot nyáron.

A liberalizált villamosenergia- és földgázpiac tapasztalatai azt mutatják, hogy a beruházók nem a legkisebb költségre, hanem a profit-maximalizálásra törekednek. Ennek tanulságai alapján a távhőpiacok kötelező megnyitása a fogyasztói árak növekedéséhez és emiatt versenyhátrányhoz vezethet, ami végül is negatív hatással lehet a fejlesztésre és további beruházásokra.

Székely Tamás, a Danfoss Kft. regionális termékigazgatója „Városi szintű energiaracionalizálás makroszámai egy lengyelországi projekt alapján” című előadásában egy kisebb lengyel távhőszolgáltató rendszerben 1995-2005 között végrehajtott fogyasztói oldali korszerűsítések eredményeit ismertette. A rendszerben egycsöves és kétcsöves fűtések is voltak. Az elért fűtési energia-megtakarítás 59 %, a használati melegvíz-energiamegtakarítás 52 % volt. A hőveszteség-csökkentés (falak és tető szigetelése, nyílászáró-csere) megtérülési ideje 8-15 év, a hőveszteség hasznosításának megtérülési ideje 2-4 év, a szabályozás korszerűsítésének (strangszabályozás, használati melegvíz cirkuláció-szabályozás) megtérülési ideje 1-6 év volt. Figyelembe kell venni a magyarországinál hosszabb fűtési idényt és hidegebb méretezési hőmérsékletet.

Németh Roland, a KSB Szivattyú és Armatúra kft. területi képviselője „Energia- és költségmegtakarítás integrált rendszerrel, BOA-SINTRONIC” címmel tartott előadást. Példaként elmondta, hogy Németországban a hidraulikai rendszeroptimalizálás segítségével 15 Mrd kWh megtakarítás érhető el. Cél az energia-megtakarítás a teljesítmény csökkenése nélkül. Az ismertetett technikai korszerűsítésekkel elért eredményeken túl alapvető a hidraulikai rendszeroptimalizálás. A BOA-SINTRONIC által javasolt megoldásokkal csak a szükséges mennyiségű vizet kell szállítani. Akár 70 % szivattyúzási energia is megtakarítható. Az előadó bemutatott BOA-SINTRONIC termékeket és szabályozó rendszereket.

Lendvay Szabolcs mérnök-tanácsadó, ALFA LAVAL, előadásának címe: „Iinnovatív megoldások a távhőszolgáltatásban”.  Ismertette legújabb fűtéstechnikai termékeiket és az azokon alkalmazott innovatív megoldásokat: új lemez- és elosztócsatorna-kialakítást, megnövelt hőátadó felületet, kisebb nyomásveszteséget, perem nélküli kialakítást, vékonyabb csatornalemezt, nagyobb nyomásra alkalmazható hőcserélőket. Perem nélküli kialakításnál azonos külső méretnél nagyobb a hőátadó felület, elmaradnak az éles felületek. A rézforrasztás helyett alkalmazott fúziós hegesztés nagyobb szilárdságot és hosszabb élettartamot eredményez. Az előadó végül bemutatta az ALFA LAVAL szerelt hőcserélő-terméksorát és különféle mini-hőközpontokat.

A harmadik nap Kovács Ákosnak, a LIBRA Szoftver Zrt. vezető tanácsadójának „Hatékonyabb kintlévőség-kezelés, változó jogszabályok” című előadásával kezdődött. A kintlévőségek a megszűnő támogatások, a gáz- és távhőárak növekedése és a fizetési képesség és fegyelem romlása miatt nőnek. Ezen segíthet az ÁFA-kulcs csökkenése, az olcsóbb alternatív energia, a fűtéskorszerűsítéssel elérhető fogyasztás-csökkentés. „Belső” megoldások: csoportos beszedés, követelés-eladás, részletfizetés, adósságkezelés, behajtás. Az előadó bemutatta mindezekkel kapcsolatos adminisztráció elektronikus adatkezelési rendszerét. Ezen túl ismertette a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt, amely a közjegyzők hatáskörébe utalja a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárást, és cégeknek, illetve az ügyfelet képviselő ügyvédnek kötelezővé teszi az e-utat.

Hasonló témakörben, „Egykapus elektronikus számlázás” címmel tartott előadást Majtényi Kálmán, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. A díjnet partnere számos jelentős közmű-cég. A Díjnet rendszerének elemei a számla elektronikus közlése, elektronikus aláírás, hitelesítő időbélyegző, többszintű regisztráció, több szolgáltató egy helyen, számos számlakiegyenlítési mód, gyors reagálás, online felhasználói kontaktus, minden tekintetben védett csatornák. A szolgáltató részére költségmegtakarítást, rövidebb fizetési időt, kevesebb reklamációt eredményez. Az ügyfél is költséget takarít meg a nem készpénzes fizetéssel, a számla visszakereshető és hiteles, nincs sorállás.  Az előadó bemutatta a technikai és szoftver-hátteret, a felhasználói oldal és a mobilfizetés működését.

Császár György, szenior menedzser, Ness Hungary Kft., előadásának címe „Napjaink kihívásai, lehetőségek és megoldások a termelés optimalizációjában” volt.  A közmű-piacon kiemelkedő tapasztalataik vannak a SAP-rendszerrel. Az előadó hangsúlyozta a smart metering szerepét. Német partnerrel foglalkoznak regionális szinten energiatermelés- és portfólió-optimalizációval. A Ness Hungary Kft. a hazai rendszerintegrátor.

Dr. Balogh Endre senior tanácsadó, ProCom GmbH. „Optimalizált energiatermelés és kereskedelem” címmel tartott előadást. A cég központja Aachenben (Németország) van. Kiterjedt európai vevőkörében már magyar távhőszolgáltató is van.  Tervezést támogató eljárásaik a menetrend-tervezés, szerződés-kezelés, tároló-kezelés, terhelés-becslés rövid-, közép- és hosszútávú időhorizontokon. Követelmények az optimalizációs rendszerrel szemben: gyors és visszakövethető számítási eredmény a termelési és kereskedelmi menetrendekre, kiesés esetén gyors költség-minimalizálás, érzékenység az árváltozásokra, a termelőegységek műszaki lehetőségeinek optimális kihasználása, a piaci és energiatermelési munkák összehangolása, a tervezési folyamatok automatizálása és a tapasztalatok megőrzése. A ProCom a fenti feladatokra a BoFit rendszert alkalmazza. Ennek pillérei az üzleti folyamatok optimalizációja, rendszer-integráció (automatizálás, az informatikai rendszerek kapcsolata) és a tettre szabott modellépítés. Eredmény. Gazdaságosság, hatékony környezetvédelem, átláthatóság, megalapozott döntések.

Rácz József, a Weishaupt Hőtechnikai Kft. igazgatója előadásában korszerű tüzelőberendezések mérési szabályozási kérdéseivel foglalkozott.  A léghiányos égés hátrányai a robbanásveszély, a szénmonoxid-mérgezésveszély és az energiaveszteség, a légfelesleg viszont rontja a tüzeléstechnikai hatásfokot és az égő villamosenergia-felvételét. Szabályozni kell a füstgázban maradó O2 mennyiségét. A gáz és az égési levegő arányának aktív szabályozásával a légfelesleg-tényező a kívánt értéken tartható. Ezzel 1-2 %-kal javítható a tüzeléstechnikai hatásfok. A frekvenciaváltós levegőmennyiség-szabályozónak kisebb a villamosenergia-fogyasztása, csökken a zaj, kisebb főbiztosíték kell és alacsonyabbak az elektromos kiviteli költségek. Már 200-300 kW égőteljesítmény felett is rendelkezésre áll.

Fehér Péter igazgató a Carol-Víz méréstechnikai Kft.-től „Hőmennyiségmérők beállítása, hitelesítése, hőmennyiségmérők üzemidő alatti meghibásodásai” tárgyban tartotta meg előadását. Az egyidejű információ a mérőeszközről csökkenti a hálózati veszteséget. A mérőeszközök megfelelő kiválasztása, beépítése mellett a javító, hitelesítő szervezetet is gondosan, a jogosultságok és alkalmasság alapján kell kiválasztani. A Siemens/Landis mérők beszabályozásához szükséges hardverkulccsal csak a Carol-Víz rendelkezik. Tipikus meghibásodások a nedvesség hatása az ultrahangos mérő áramköreire, az ultrahangos mérőszondára, a kábelsérülés, lerakódások és kopás a szárnykerekes mérőn. A távleolvasás kiválasztásának szempontjai: szabványos jel fogadása és továbbítása, a mérőeszköztől független működés, igazodjék a mérőeszköz hitelesítésének az idejéhez.

„A Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Kft. vízkezelési megoldásai (technológiai víz és szennyvíz) az energetikai ipar számára” címmel tartott előadást Sánta András, a cég értékesítési mérnöke. A cég fő fejlesztési területei az újrahasznosítás, visszaforgatás, sótalanítás, biogáz-termelés, energiahatékonyság, melléktermékek visszanyerése.  Magyarországon ipari és kommunális szennyvíztisztítók tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével foglalkoznak. Fő célterületük az energetikai ipar az összes vízkezelési kérdésben. Mobil vízkezelési megoldásaik vannak mindenféle típusú erőmű számára.

Sági József igazgató az EFR CEE Szolgáltató Kft., „Rádiófrekvenciás központi vezérlés szolgáltatás bemutatása” tárgyában tartott előadást. Az RKV egyirányú rádiófrekvenciás kommunikációs rendszer, amely nagyszámú felhasználót tud elérni, ahol nincs szükség az információ vételének azonnali ellenőrzésére. A rendszer lefedi egész Németországot.  A budapesti adó Közép-Európát látja el.  Jelenleg már 1 200 000 vevőkészülék van. Felhasználási lehetőségek: villamos fogyasztásmérés tarifa-vezérlése, terhelési csoportok be- és kikapcsolása, generátorok vezérlése, közvilágítás-vezérlés, egyedi vezérlések. A távhőszolgáltatásban nálunk a Győrhő alkalmazza.

A fenti előadásokon túl a konferencia lezárásaként a Siemens és az UF cégek beszabályozási kérdésekről videós előadást tartottak.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége másik hagyományos rendezvényét, a Távhőszolgáltatási Szakmai Napokat ebben az évben az idén 50 éves Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. támogatásával 2010. november 18-19-én, Visegrádon, a Thermál Hotel Visegrád szállodában rendezi, amelyre szintén várjuk az érdeklődő szakembereket.

 

 

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu