Eseménynaptár
HÍRARCHÍVUM
Kereső
Kapcsolat
Jogi nyilatkozat
Médiaajánlat, előfizetés
Állásajánlatok
 English
Hozzászólások
Előadás vázlatok

breitling watches

Konferenciák
MET-AJÁNLÁSOK
ENERGIA MŰHELY
a
Észak-Magyarországi
Ifjúsági Tagozat
Interdiszciplináris Tagozat
Távhő Tagozat
Összes esemény


Szélerőmű létesítésének jogi kérdései
Frissítve: 2010. június 01.
Szerző: dr Kovács Norbert
Bizonyára sokunkban felmerül a kérdés, hogy – ismerve a szélerőmű, illetve a szélenergia hasznosításának, mint megújuló energiaforrás kiaknázásának műszaki, természetvédelmi, gazdaságossági előnyeit - hogyan, milyen jogi környezetben lehet ma Magyarországon szélerőművet létesíteni? Jelen cikk - a terjedelmi korlátok által lehetővé tett mértékben – a fenti kérdés megválaszolására törekszik.

Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait – egyebek mellett - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) fekteti le. A Vet egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

 

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a jogalkotó bizonyos megkötéseket is tett a termelő kapacitások létesítésével kapcsolatban. Ennek során a Vet. 4. § (1) bekezdése előírja, hogy villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőműben termelői létesítési, ill. működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet. Ebből következik, hogy a Vet. alapján a 0,5 MW vagy annál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal).

 

A szélerőművek, mint megújuló energiaforrások vonatkozásában a törvény további specifikus szabályokat fektet le. A Vet. 7. § (2) bekezdése deklarálja, hogy „a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek[1], illetve szélerőmű parkok[2] létesítése a Hivatal által külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.”

 

Fenti törvényhely alapján látható tehát, hogy amennyiben háztartási méretű kiserőmű[3], vagy a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőmű[4] létesítésén fáradozunk, úgy nem kell lefolytatni a törvény által előírt, a Hivatal előtt zajló pályázati eljárást. A pályázati eljárás mellőzésének lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy – az erőmű teljesítményétől függő -, egyéb jogszabályok által előírt építési hatósági, illetőleg környezetvédelmi hatósági engedélyeket ne kellene beszerezni, amelyekről a hatósági engedélyezés címszó alatt esik szó.

 

A pályázati eljárás

 

Az említett két kategórián túlmenően a létesítési engedély kiadására csakis a Hivatal által lefolytatott pályázati eljárást követően kerülhet sor. A pályázati eljárás részletes feltételeit a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet határozza meg.

 

Ez a rendelet fekteti le, hogy a pályázati eljárás célja a felhasználói igények kielégítése érdekében új, korszerű szélerőmű kapacitások létesítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részarányának növelése a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának és biztonságos működésének fenntartása mellett.

 

A vázolt célok elérése érdekében a Hivatal kötelezettsége, hogy minden év szeptember 15-éig - a hálózati engedélyesek bevonásával – elemzést végezzen a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságáról és biztonságos működéséről. Az elemzésben a Hivatalnak meg kell állapítania, hogy ad a) van-e lehetőség újabb szélerőművi kapacitás létesítésére, ad b) a Vet. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint mekkora szélerőmű kapacitás építhető be az ország különböző területein és az egyes elosztó hálózati engedélyesek működési területein, valamint ad c) milyen rendszerszabályozási feltételek teljesülése szükséges az új szélerőművi termelő kapacitás elosztó vagy átviteli hálózatra csatlakozásához. Amennyiben az elemzés alapján van lehetőség az elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakozó új szélerőművi termelő kapacitás létesítésére, a Hivatal elkészíti a kiírási dokumentációt, valamint - az elemzés közzétételét követő 30 napon belül - hirdetményt tesz közzé saját honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint legalább két országos napilapban. A hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napját kell érteni.

 

A pályázat kötelező tartalmi elemei az alábbiak: a) a pályázó neve, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma, a székhelye, az elérhetősége, b) a tervezett szélerőmű telephelyének adatai, különösen a helyrajzi száma, a címe, valamint a tervezett szélerőműnek - szélerőmű park esetén az annak részét képező valamennyi szélerőműnek - a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabály szerinti egységes országos vetületi koordinátái (EOV koordináta), c) a szélgenerátor tervezett beszerzésének bemutatása, s végül d) a megvalósítani tervezett szélerőmű műszaki adatai.

 

A pályázathoz csatolandó dokumentumok között szerepelni kell – exemplifikatív jelleggel - az alábbiaknak: a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a hálózati üzemirányítás keretében, illetve a rendszerirányítás szempontjából szükséges esetekben hozzájárul termelésének az elosztó hálózati engedélyes vagy az átviteli rendszerirányító általi korlátozásához; a Vhr. 4. számú mellékletében meghatározott, a kiserőművi összevont engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok közül valamennyinek, kivéve a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződést; a hálózati csatlakozásra vonatkozó, a hálózati engedélyes által jóváhagyott csatlakozási tervnek, az auditált szélhozam mérések adatainak; továbbá a beépítésre tervezett szélerőmű létesítéséhez más jogszabályok alapján szükséges, a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély másolatának.

 

A Hivatal a kiírási dokumentáció elkészítésénél, a pályáztatásnál és az elbírálásnál külön szélerőmű kategóriákat állapíthat meg a következő szempontok szerint:

a) a háztartási méretet meghaladó, de a 0,5 MW-ot el nem érő teljesítőképességű (nem engedélyköteles) szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,

b) a 0,5 MW vagy annál nagyobb, de az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,

c) az 5 MW vagy annál nagyobb, de az 50 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,

d) azon szélerőművek, amelyek nem kívánnak részt venni a villamos energia kötelező átvételi rendszerében, s végül

e) az elosztó vagy átviteli hálózathoz nem csatlakozó szélerőmű elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakoztatása.

 

A pályázati eljárás nyertese a csatlakozási szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül köteles benyújtani a Vet 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély, illetve engedélymódosítás iránti kérelmet, amennyiben pedig a pályázó ún. nem engedélyköteles kategóriában pályázott, úgy megkezdődhet a szélerőmű létesítése. A nyertes pályázó köteles továbbá olyan adattovábbító rendszert kiépíteni és üzemeltetni, amely az üzemi szabályzatban meghatározott adatkörök szerinti adatokat, különösen a kiadott villamosenergia-teljesítmény és mért szélsebesség üzemi szabályzatban előírt tartalmú és formátumú adatait - a szél termelés becslési eredmények fejlesztése és a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fenntartása érdekében - a rendszerirányító felé továbbítja.

 

Egyéb hatósági engedélyezés

 

Azokban az esetekben, amelyeknél a pályázati eljárás lefolytatása kötelező, már a pályázati dokumentáció részét kell, hogy képezze a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély másolata.

 

Az utóbbi törvényi alapjait a Vet. 115. §-a fekteti le, mely az építési hatósági engedélyezés 5 típusát különbözteti meg: 1. az építési engedélyezési eljárást, 2. az üzemeltetési engedélyezési eljárást, 3. a használatbavételi engedélyezési eljárást, 4. a fennmaradási engedélyezési eljárást, illetőleg 5. a megszüntetési eljárást. Szélerőművek létesítése esetén az építésügyi hatósági jogkör gyakorlója a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, másodfokon pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve. Fontos rámutatni, hogy a nevezett Korm. rendelet alapján az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – tehát jelen esetben a háztartási méretű szélerőművek esetében - villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége hatósági engedély nélkül is folytatható, de csakis akkor, ha a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is, b) az országos településrendezési és építési követelmények, és c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) előírásait megtartják.

 

A környezetvédelmi engedély kérdéskörét a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet rendezi, amely – bizonyos feltételek fennállása esetén – a szélerőmű létesítését környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősíti. Ezek szerint környezeti hatásvizsgálat lefolytatása kötelező 10 MW összteljesítménytől szélerőmű park esetében, ha az országos jelentőségű védett természeti területen található. A környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység a szélerőmű és szélerőmű park létesítése 600 kW villamos teljesítménytől; illetve ha az védett természeti területen található, akkor 200 kW teljesítménytől – nyilván abban az esetben, ha az nem tartozik a kötelező hatásvizsgálat kategóriájába.

 

Zárszó

 

Összességében kijelenthető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a beruházók részéről újabb szélerőmű kapacitások létesítésére. Az ország egyes területein nagy kiterjedésű, sok erőműből álló szélerőmű parkok telepítését tervezik a jövőben. A legutóbbi, a Hivatal által szélerőmű kapacitás növelésére kiírt pályázatok leadási határideje 2010. február hó 28. napján járt le. A pályázható szélerőmű kapacitás összes mennyisége 410 MW volt. Ezen eljárás keretében 68 pályázat érkezett összesen 1117,75 MW szélerőmű kapacitás létesítésére A pályázati adatok – a Pályázati Kiírási Dokumentáció keretei között nyilvánosak.

 

Jelen írás főképpen a háztartási méretű kiserőműnél nagyobb teljesítményű erőművek engedélyezési eljárására kívánta helyezni hangsúlyt. Tekintettel azonban arra, hogy - a nyugati államok példájára - hazánkban is egyre élénkebb érdeklődés mutatkozik a megújuló energia, ezen belül is a szélenergia háztartási méretű felhasználása, hasznosítása, illetőleg az így termelt energia elektromos kisfeszültségű közcélú hálózatba történő betáplálása kapcsán, e kérdéskör külön cikk keretében kerül majd tárgyalásra.

 

 

Irodalomjegyzék:

 

·         a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

·         a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

·         a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

·         a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

 

·         az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet

 

Internet:

 

http://www.eh.gov.hu

http://www.mkeh.gov.hu

http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu



[1] A Vet. 3. § 54. pontja alapján szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli.

[2] Vet. 3. § 55. pontja alapján szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak.

[3] A Vet. 3. § 24. pontja alapján háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t.

[4] Vet. 3. § 32. pontja alapján kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű; míg ugyanezen § 71. pontja alapján villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat.

[ Nyomtatható változat ]
MET Közgyűlés alapszabály-módosítás miatt 2016. december 15-én
(2016. december 12.)
M E G H Í V Ó

A Magyar Energetikai Társaság közgyűlést tart a Magyar Mérnöki Kamara I. emeleti Tanácstermében (Budapest IX., Angyal u. 1-3.) 2016. december 15-én 14:00 órai kezdettel, amelyre tisztelettel meghívom.
Regisztráció: a helyszínen 13:30-tól.

A közgyűlés napirendje a következő:
1) A MET Alapszabály módosításának megvitatása, elfogadása
2) Szakmai előadás
3) Egyebek

A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes, ezért a Magyar Energetikai Társaság valamennyi tagjának szíves megjelenésére feltétlenül számítunk. Abban a nem várt esetben, amennyiben a fenti - szükséges számú - tag nem jelenik meg, úgy a Közgyűlés megtartására 2016. december 15-e napján 14:30 órai kezdettel ugyanazon a helyszínen, a fentiekkel azonos napirend szerint kerül sor, amely közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A MET Alapszabály módosító javaslata elérhető a hír címére kattintva. Tovább
XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferencia
(2016. július 12.)
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2016. október 6-9. között Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezi meg a XVII. Energetika-Elektrotechnika (ENELKO) Konferenciát.
A konferencia meghirdetése, bővebb információk, jelentkezési lapok, valamint előadás bejelentő lapok a konferencia honlapján: http://enelko.emt.ro/ találhatóak. Előadók jelentkezését 2016. szeptember 1-ig, résztvevők jelentkezését 2016. szeptember 10-ig várják. Tovább
Energetikai Szakközgazdász képzés
(2016. július 12.)
A Budapesti Corvinus Egyetem ez évben is elindítja Energetikai Szakközgazdász képzését... Tovább
MET Közgyűlés jegyzőkönyve 2016 június 2
(2016. június 22.)
Tovább
MET Közgyűlés meghívó 2016 június 2
(2016. május 17.)
Tovább
Energia Műhely - 17. rendezvény
(2016. március 20.)
Kedves Kolléga Hölgy! Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Energetikai Társaság (MET) szeretettel várja Önt Energia Műhely sorozatának tizenhetedik fórumára.

Témája: Településeink energiahatékonysági lehetőségei

Időpontja: 2016. április 6. szerda 14:00 óra

Helye: H-1101 Budapest, Expo tér 2., Expo Hotel Congress Terem (a BNV főbejáratánál)
Lejárt az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró verseny jelentkezési határideje


Október 25-e, vasárnap 24 óráig lehetett jelentkezni az I. Századvég – MET energetikai tanulmányíró versenyre.

Összesen 19 nevezést regisztráltunk: 16 egyéni és 3 csapat indulót. A jelentkezők többsége műszaki alap, vagy mesterszakos hallgató, azonban több – ettől eltérő – regisztráció is érkezett (kémia és jogász szakos illetve PhD-zó versenyzők).

Minden adott tehát a magas szakmai színvonalú, érdekes és sokszínű versengéshez!

● A következő fontosabb dátum: a pályamunkák leadási határideje, 2016 január 5. (x)
MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM 2015
(2015. június 26.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2015
(2015. május 22.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Közgyűlés jegyzőkönyve
MET-AJÁNLÁSOK

XV. ENERGIA MŰHELY
(2015. április 16.)
MET IFJÚSÁGI TAGOZAT KÖZGYŰLÉSE 2015
(2015. január 08.)
MET-KÖZGYŰLÉS 2014
(2014. február 11.)
Meghívó
Bevezető szakmai előadás
Megválasztott tisztségviselők
Közgyűlés jegyzőkönyve

MET Ifjúsági Tagozatának 2014-es Közgyűlése
(2014. január 20.)
Teljes hírarchívum
© Magyar Energetikai Társaság - Minden Jog Fenntartva. Design és programozás: deZign.hu